A barokk kastélyok gyöngyszeme, a Gödöllői Királyi Kastély

Gödöllő

2020. augusztus 21. Halász Gabi Vasas Zoltán‎

Megosztás:

A főúri rezidencia építése 1735 után kezdődött, és több szakaszban zajlott.

A kastély építtetője, a 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Mária Terézia bizalmi embere, Grassalkovich I. Antal volt, a terveket – a szakértők szerint – Mayerhoffer András készítette.

Az építkezés első szakasza 1745-ig tartott, és négy évre rá már ötszárnyúvá bővítették. Ennek oka minden bizonnyal Mária Terézia látogatása volt, aki 1751-ben három napot is eltöltött a kastélyban.

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

A Grassalkovich család férfi ága tovább bővítette, illetve átépítette az úri lakot: a kettős U-alakú épületben Grassalkovich II. Antal barokk kőszínházat alakított ki, fiának, Grassalkovich III. Antal, nevéhez az északi oldal utolsó szárnya, az új narancsház megépítése és a franciakert tájképi kertté való alakítása fűződik.

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

A férfi ág kihalása után a leányágon tovább öröklődő birtok a kastéllyal együtt átmenetileg egy belga bankhoz került, majd 1867-ben a magyar állam által megvásárolt, felújított és átalakított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett.

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

1920-tól a Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működő kastély életében a királyihoz hasonló időszak következett, amelyet a II. világháború zárt le.

A díszlépcsőház kétkarú, festett kőkorláttal szegélyezett lépcsői

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

Bár az épület maga nem, de berendezése károsodott: az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok ezek nagy részét elszállították, illetve helyben elpusztították. 1950-től szociális otthonként üzemelt, majd 1985-től több ütemben felújították. Jelenleg az egyik legszebb és legnépszerűbb, számos funkcióval rendelkező hazai múzeum és rendezvényhelyszíne.

A vörös selyemtapétával borított királyi dolgozószoba

Az eredeti berendezésből megmaradt a faburkolat, a tükrök, a táblás parketta és a neorokokó kerámia kandalló. A szoba festményei Ferenc József jellemző tevékenységeit jelenítik meg.

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

A lila, az arany-fehér színek, a tágas terek, a barokk kultúrára jellemző túldíszítettség jelenik meg a kastélyban.

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

A kastély parkja 5,2 hektár alapterületű

fotó © Vasas Zoltán | Csodálatos Magyarország

Nevezetessége a hatszögletű Királydombi pavilon, melyet Grassalkovich I. Antal emeltetett, belsejét faburkolatokba illesztett olajportrék díszítették a honfoglalás kori magyar vezérek és a magyar királyok arcképeivel.