A madárlakópark-sétány célja, hogy felhívja a figyelmet az erdőben élő állatokra.

A sétaút, amely a madárlakópark-sétány nevet viseli ugyanis nem csak a madárfajokat mutatja be, hanem az erdő többi lakóját is. Így találkozhatnak az érdeklődők például mókusodúval, süngarázzsal vagy lepkeházacskával is.

HIRDETÉS

A debreceni Nagyerdő az ország első természetvédelmi területe, 83 évvel ezelőtt nyilvánították védetté.

fotó: Vajda János | MTI

A madárlakópark-sétány egyedülálló innováció eredménye: a sétány mentén a parkerdőben 16 állomást alakítottak ki, mindenhol más-más típusú madárodút helyeztek el. Az odukra egy-egy oszlopon lévő madársziluett hívja fel a figyelmet, a rajta lévő QR-kód segítségével pedig egy rövid videofelvételt indíthatnak el az érdeklődők, amelyen szakemberek beszélnek az adott madárfajról.

A madárodúk mellett lepkeházat, békalakot, rovarhotelt és süngarázst is elhelyeztek a sétányon, az erdő lakói már ismerkednek ezekkel, de már van olyan madárodú is, amelybe beköltözött a lakója.

fotó: Vajda János | MTI

A madárlakópark-sétányra információs táblák hívják fel a figyelmet a Nagyerdei park Pálma étterem felőli, illetve a Debreceni Egyetem főépülete felőli bejáratnál, jelezve a sétány útvonalát és az egyes állomásokat. A sétány a parkerdő nyitva tartási idejében várja a látogatókat.

Kapcsolódó

A város tüdeje, a debreceni Nagyerdei park

A Nagyerdő, mint a város belső erdőbirtoka, és Debrecen története kezdettől fogva összefonódik, melyet a 18. században nyilvánítottak parkká.