Bezzeg az én időmben – mondhatná több éltesebb korú olvasónk, s való igaz, hiszen utoljára 2017-ben volt alkalmas a Balaton jege arra, hogy többen, egyidőben sportoljanak rajta.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése arról ír, hogy dübörgő mínuszokra számíthatunk a következő napokban, s megjelentek olyan hírek is, miszerint befagyhat a Balaton. Akkor indulhatunk korizni?

HIRDETÉS

Bagyó Sándort, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata (VMSZ) elnökét kérdeztük a témában, aki óvatosságra inti az embereket. Arra hívja fel a figyelmet, hogy sem most, sem várhatóan az elkövetkező napokban sem lesz alkalmas arra a Balaton jege, hogy többen sportoljanak rajta.

– Tény, hogy hideg van, de sok-sok tényező kell ahhoz, hogy a Balaton jege úgy fagyjon meg, hogy az alkalmas is legyen az azon lévő biztonságos tartózkodásra. Jelen pillanatban azonban nem erről beszélünk – emelte ki Bagyó Sándor.

– A víztömeg lehűlt, áthűlt, s ha az éjszakai mínuszokat követően nappal is 0 fok alatt marad a hőmérséklet, akkor elindul a jegesedés, ami már sok helyen meg is történt, hiszen helyenként hártyásodik, jegesedik, néhol már 1-2 centis jég is van. Sőt, a nagyon csendes helyeken, ahol nincs nagy légmozgás, és nincs ezzel összefüggő hullámzás, ott akár már 2-3 centisre is meghízott a jég.

Ám az előrejelzések szerint akár plusz öt fokot is elérheti a nappali hőmérséklet, napsütést is jósolnak, s ez nem fog kedvezni annak, hogy olyan jég borítsa a Balatont, melyen biztonságosan tartózkodhatunk vagy sportolhatunk.

Ezt követően pedig hiába lesz újra hideg, ami az előrejelzések szerint erős légmozgással fog érkezni. Ugyanis a viharos szél a bizonyos helyeken már befagyott, de más helyen még nem befagyott felületeken elkezdi mozgatni a vizet, és ennek következtében eltörnek, illetve mozognak majd a jégtáblák. Így megtörténhet akár látványos, de károkat is okozó torlódás a part közelben.

Az elnök kiemelte: az, hogy fagyni fog és lesznek jegesedések, azt nem vitatja senki, de a meteorológiai előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy nem alakul ki olyan jégfelület, ami a biztonságos jégen tartózkodást, illetve a sportolást megengedi.

Mikortól biztonságos a jégen tartózkodni?

A hízó, azaz fagyásban levő jég esetében a 4 centiméter vastagság alkalmas arra, hogy egy embert elbírjon, de nem sportolásra. A 8 centis jég már ember csoportot bír el, a 12 centis jég pedig az, amit sportolásra alkalmasnak minősítünk.

– Jelen pillanatban a Balatonon sehol nincs biztonságos jég, de ha lesz is, akkor is vannak alapvető szabályok: tilos a jégen tartózkodni a kikötők és befolyók környezetében. Azt javasoljuk mindenkinek, hogy várják meg az önkormányzatok kijelölt területeit, de ha valaki mindenképp próbálkozni szeretne, akkor csak az általa ismert sekély vizes, part menti sávon menjen jégre – hívta fel a figyelmet Bagyó Sándor, aki hozzátette: a VMSZ honlapján közzé fogják tenni, ha biztonságos lesz a Balaton jege, természetesen a csodalatosbalaton.hu is hírt fog adni róla.

Egy kis gyorstalpaló a Balaton jegesédéséről és a jég mozgásáról:

A Balatonon kétféleképpen alakulhat ki jég: csendes, vagy nyugtalan befagyással. Az első esetén a víz nyugodt, nincsenek nagy szelek, melyek széttördelnék a vízfelszínen kialakult jéglemezkéket. Így szélcsendes, hideg időben, lassú befagyással kristálytiszta átlátszó jég keletkezik – olvasható az Időkép meteorológia szakportál közleményében.

Nyugtalan a befagyás, ha erős szél korbácsolja a tavat, s bár a víz nagyon aláhűl, akár -2°C-ra is, de nem fagy meg, mert az erős légmozgás nem hagyja nyugodni, folyton feltöri a kisebb kialakult táblákat. Egyszer aztán eláll a szél, és a mindenféle darabokkal együtt egyszerre hirtelen fagy meg a víz.

A kialakult jég mozgásban van, ugyanis amikor a víz jéggé válik, akkor kitágul, térfogata megnő, viszont amint elkezd a jég az éjszakai hidegben lehűlni, -1-2°C-ról akár -8-10°C-ra akkor jelentősen összehúzódik, mint bármilyen más anyag. Ez a hőmérséklet-különbség a jégben óriási feszültséget okoz. Egyszerre csak hirtelen nagy pattanással, durranással elszakad és rés keletkezik. Ezt sokszor rianásnak hívják, pedig nem az, hiszen ezek a durrogások azt jelentik, hogy kemény hideg van, hízik a jég.

A túrolások is a jég mozgásának következménye, amelynek oka a hőmérséklet nappali emelkedése. Ugyan is, ezzel együtt, a jég is felmelegszik, tágulni kezd, és az éjjel képződött repedésekbe fagyott jeget a lemezek közeledése kitolja. Gyakran annyira erős ez a folyamat, hogy sátortető-szerűen egymásra halmozza a jéglemezeket, s akár 1-2-3 méter magasra emelkednek a parton.

A rianás csendes és a túrolásokból keletkezik. Mikor eléggé felmelegszik az idő, a felhalmozott lemezek megolvadnak, beszakadnak az alattuk csobogó vízbe. Ezek a jégdarabok aztán összefüggőnek látszva úsznak a vízben, de amint rájuk lép valaki, rögtön a jégpáncél alatt találja magát.