FOTÓ: Krisztina Neumayer
FOTÓ: Krisztina Neumayer
FOTÓ: Krisztina Neumayer
Itthon
Pusztai-féle szélmalom, Szegvár védett népi ipari műemléke
A malom fala három rétegű: kívül és belül tégla, középen pedig vályog, amely remekül elnyelte a működés közben keletkezett rezgést.
Szegvár Szentes és Mindszent között, a Tisza bal partján, a Kurca és a Kórógy összefolyásánál fekszik. Ősidők óta lakott hely, Tűzköves nevű határrészében különleges újkőkori település részeit tárták fel a régészek. Első fennmaradt írásos említése 1332-re datálódik Zeegh néven. A magyar szeg szóból ered, a Kurca kanyarulatára utal.
A település egyetlen szélmalma 1865 körül épült. Utolsó tulajdonosa Pusztai Pál volt, aki 1937-ben Béládi Józseftől 3000 Pengőért vásárolta meg.
A Pusztai család még 1938 tavaszán elkezdte a működő, de helyreállítást igénylő szélmalom egyes részeinek felújítását. A munkák javarészét egy Késmárki nevezetű, idős mártélyi szélmalomács végezte fiával közösen. Minden munkát kézzel végeztek, faragtak, gyalultak. A szélmalom beindításakor az öreg malomács Pista nevű fia az egyik vitorlába belekapaszkodva fordult egyet a levegőben. Később ez okozta a vesztét is, mert egy vásárhelyi szélmalom vitorlájáról lezuhant és maghalt.
A felújítás után néhány évvel egy nagy szélvihar letört két vitorlát. Ettől fogva a maradék kettővel üzemelt tovább. Egy ideig motorral is működtették az egyik kőpárt, de az üzemanyag drágának bizonyult, ezért visszatértek az eredeti erőforráshoz, a szélhez.
A szélmalom 1948-ban befejezte működését, majd 1964-ben a Magyar Állam megvásárolta. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1968. július 10-én „Védett népi ipari műemlék”-ké nyilvánította.
A helyreállítása 1978-ban került először napirendre, de a munkákat csak 1979-ben kezdték el és 1994. december 1-jén történt meg a műszaki átadás. A népi ipari műemlék szélmalom 1995. májusa óta látogatható .
A szegvári szélmalom is egy mesterséges dombra épült, a falu keleti szélén. A malom fala a földszinten egy méter vastag, felfelé haladva fokozatosan vékonyodik. A harmadik szinten 80 centiméter, a legfelső szinten pedig már csak 45 centiméter vastagságú. A szegvári tornyos típusú, felül hajtós, két kőpáros szélmalom. A malomház négy szintes: a földszint a lisztespad, a második a kőpad, a harmadik a sebeskerékpad, a legfelső szint pedig a szeleskerékpad.
A szélmalom zsindelyes teteje nincs a fallal egybeépítve, csak, mint egy sapka, rá van helyezve. A vitorlákat ugyanis mindig a szél irányába kellett állítani és azt a tetőszerkezet elfordításával tudták elérni. A malom mögött – a bástyán – található forgatókocsival, más néven kóburakocsival fordította el két ember a tetőt a vitorlával. A tetőről lenyúló fordító rudak egy kerék tengelyén találkoztak. Erre a tengelyre erősített láncot hozzákötötték a kóburához, amit a bástyán lévő cölöpbe akasztottak és egy hengerkerék szerű szerkezettel felcsévélték a láncot, amely magával húzta a vitorlát tartó tetőt. A földszinten azért építettek be két ajtót, mert így bármilyen vitorlaállásnál be tudtak jutni a malomba.
A falu Szentes felé eső szélén kialakított Sport téren található a téglából épült szélmalom.
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Felkerültek a lapátok a felújítás alatt álló bagimajori szélmalomra
Egy daru segítségével helyezték fel az elkorhadt tartógerenda kicserélése, és a malom tetejének felújítása után a malom lapátjait.
Itthon
