Zengővárkony, a különleges múzeumairól is híres falvacska a Zengő lábánál

A Kelet-Mecsek megannyi éke közül az egyik Zengővárkony, az alig négyszáz lelkes település.

Kicsi a bors, de erős – mondhatnánk a kis falura, hiszen a Pécsvárad szomszédságában, Pécstől mintegy húsz kilométernyire fekvő település mesés természeti környezetén kívül egyedi bájával és számos látnivalóval csábítja a látogatókat.

A község története a régmúltig nyúlik vissza, hiszen a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a helyet ősidők óta lakják. A zengővárkonyi madonna névre elkeresztelt őskori agyagszobrocskát, amelyet Dombay János hozott a felszínre, a pécsi Janus Pannonius Múzeum őrzi.

A település írásban fellelhető története I. Szent István király koráig tekint vissza. A Pécsváradi Apátság alapítólevele (1015.) szerint I. István adományozta e területet a bencés monostornak. Az Árpád-kori oklevelekben Villa Varkun, Warkun, majd Varkon néven említik. Lakói az apátság nemes jobbágyai voltak.

Túlélték a török hódoltság nehéz évtizedeit is, sőt, egyes feljegyzések szerint az oszmánok elöl menekülő görögök is betelepedtek a Zengőalja védett erdeibe. A törökök kiűzését követően a színmagyar községbe a 18. század végén több német család is beköltözött.

Talán zsákfalu jellegének is köszönhetően, Zengővárkony megőrizte ősi kultúráját. Néprajzilag, lelkületileg, viseletben és hagyományokban a Sárközhöz, egész pontosan annak perifériájára szoruló településekhez tartozik, az ügynevezett külső Sárközhöz. Mintegy szigetként éli meg hagyományait, ápolja gazdag kulturális örökségét.

Zengővárkony, Magyarország talán legdallamosabb nevű települése, mely nevét egy anekdota szerint egy vadkanról kapta… A falu erdejében vadkant kergető telkes gazda, „Várj kan!” kiáltásait hallotta a csősz Várkonynak. A legenda szerint innen a név.

Zengővárkonyban kapott helyet Magyarország első- és Európában is ritkaságnak számító – állandó hímes tojás kiállításával büszkélkedő muzeális intézmény. A jelenlegi mintegy 5000 tojásból 2500-at láthatunk a vitrinekben kiállítva. Összesen 22 ország, 55 tájegység és 170 tojásdíszítő munkáját csodálhatjuk meg.

A világ 15 országából mintegy 400 szalmából készült tárgyat mutat be a település másik izgalmas látnivalója, a nemzetközi szalmagyűjtemény, a Szalma-Kincs-Tár. A kiállítás bemutatja a szalmából készíthető tárgyak sokféleségét, összefoglalja mindazon eljárásokat, amelyekkel a szalmából kultikus, használati és dísztárgyakat lehet készíteni, továbbá szemlélteti a különböző technikákhoz szükséges eszközöket, szerszámokat is.

Református templomának helyén a hívek kétszer is építettek fából templomot. A Türelmi Rendeletet követően 1786-ban kőből építettek tornyot a fa templomtesthez, majd 1802-ben szintén kőből építettek egyhajós templomot elődje helyére. A templomot 1841-ben bővítették, s nyerte el mai formáját. A templom egyik legfőbb jellegzetessége, – Kárpát-medencében is egyedülálló módon – hogy tetején a csillag bibliai szimbóluma alatt a katolikus Habsburg-ház címerét találjuk.

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!