Itthon
Pilisszántó a Dunántúli-középhegység legmagasabb mészkőrögének a déli lejtőjén, a Pilis és Hosszú-hegy által övezett lenyűgöző völgyben fekszik. Az egykor mészégetéshez szükséges mészkövet bányászó szántói férfiak által kitaposott köves gyalogút, a Csillagösvény vezet a település messze földön ismert szakrális helyeihez, a Pilisi Lélekharanghoz, a Boldogasszony Kápolnához, és Pilis Keresztjéhez.
Hogy az idelátogató ne csak fizikailag jusson el Boldogasszonyhoz, hanem érzelmileg is, ismernie kell a hozzávezető ősi történelmi utunkat, és azt, hogy mit jelentett nekünk Boldogasszonyunk több ezer éves múltunkban.
Ennek érdekében az ösvény mentén – mintegy kálvária mintájára – stációkat állítottak azzal a különbséggel, hogy itt nem a fájdalmas szenvedés önti el az idelátogató szívét, hanem történelmünk dicsőséges állomásait.
A Csillagösvény hét ősünk, magyar történelem nagy alakjainak üzenetét közvetíti. A faragott faszobrok adományból, felajánlásokból készültek. Az első három szobor, Nimród, Atilla és Árpád szobra 2007-ben készült el. Majd 2008-ban Hunyadi Mátyás, a pálos rendet alapító Boldog Özséb, Szent László és Szent István szobra került felavatásra.
Az épületet Makovecz Imre és társa, Őrfi József tervezte, s ez volt Makovecz Imre első olyan terve, hogy az egész épület csak kőből és nem fából épült. A kápolna bejárata fölött kőből faragott Napmadár kitárt szárnyaival a Szentlélek hívja a betérni szándékozót és köszönti a hegyszorosból vele szemben felkelő Napot. A kápolna két tornyában két előrehajló csuklyás pálos remete áll őrt.
A kupola tetején fekvő Buckó György készítette üveg fénynyílás alakja a szántói Pálos Keresztes Kő formáját kapta.
2016 decemberében adták át az Áldást osztó Jézus szobrot, melynek talpazatán a Szózat sorai olvashatók.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!