Mátrakeresztes, a közigazgatásilag Pásztóhoz tartozó település nevét – a feltételezések alapján – a fölé magasodó Keresztes-bércről, illetve Keresztes-hegyről kapta.

A település ősét – egyes források szerint – 1740-ben a Morvaországból érkezett Dalmata Ferenc alapította, aki először a Csörgő-patak felső szakaszánál épített üveghutát, majd később a lakosság áttelepült a Kövecses-patak völgyébe. Más forrás szerint a pásztói ciszterci szerzetesekhez fűződik a település alapítása a 18. század második felében. A falut 1937-ben nevezték át Mátrakeresztesre, a 20. században önálló településként működött, 1984-ben csatolták Pásztóhoz.

1 / 8

A mátrakeresztesi Felső-vízesés varázslatos jégvilága

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A falu egyik kiemelt látványossága a Felső-vízesés, melynek vize andezitlépcsőn bukdácsol lefelé, egy csodás természeti látványosságot létrehozva. Bár a száraz időszakban inkább csak egy méretes sziklaegyüttes, aminek kőgörgeteges medrében éppen csak csordogál vagy csöpörög valamennyi víz, a csapadékosabb napok után hatalmas élményt nyújt.

3 / 8

A mátrakeresztesi Felső-vízesés varázslatos jégvilága

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A szürke kőfalakat a moha és a borostyán mellett télvíz idején szemet gyönyörködtető kristályos jégzuhatag és káprázatos jégcsapsor dekorálja. A tél csodája, szépsége és ridegsége láttán csak ámulunk és nehéz elszakadni a mesés látványtól.

5 / 8

A mátrakeresztesi Felső-vízesés varázslatos jégvilága

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó

A Felső-vízesés koronája a Lyukas-kő, másnéven a Sziklakapu, amely közvetlenül a vízesés fölött látható. Egyeseket egy megvadult bikára emlékeztet a formája, igazából az erózió mindent legyűrő erejének köszönhető, a patak alkotta meg hosszú munkával a különleges, látványos sziklaboltívet.

7 / 8

A mátrakeresztesi Felső-vízesés varázslatos jégvilága

FOTÓ: Hatvani‎ Anikó