A természetjáróknak, a kirándulóknak sok érdekességet és gyönyörűséget kínál a környék.

A debreceni Erdőspuszta, ahogy nevéből is kiderül, átmenetet képez az erdő és a füves puszta között. A vidék már korán természetes lakóhelyévé vált az embereknek, s emiatt a homokbuckák tölgyerdeit fokozatosan pusztítani kezdték. A későbbi csatornaépítések növelték a talaj vízszintjének süllyedését, illetve előidézték a laposokon a lápok kiszáradását. Ez a futóhomok újramozgásának kedvezett, amit aztán a 19-20. századokban az akác betelepítésével igyekeztek megkötni.

Az erdőspuszták területét Debrecen városa, az 1600-as években szerezte meg.

fotó: Borsos Ilona | Csodálatos Magyarország

A terület még mindig változatos, gazdag élővilággal rendelkezik. Több pontja már védelem alatt is áll részben a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet részeként, részben helyi jelentőségű védett területek.

fotó: Borsos Ilona | Csodálatos Magyarország

Az egyik magaslatán áll a Tóth Dezső által 1982-ben tervezett, az Erdőspuszta természeti arculatához jól illő Tájház, a Bánki pihenőcentrum, amelyhez egy 15 hektáros füvészkert kapcsolódik.

fotó: Borsos Ilona | Csodálatos Magyarország

A táj honos élővilágát egy 3 kilométer hosszú erdészeti tanösvény mutatja be, melyen elindulva magunk mögött hagyjuk a bemutatóház mögötti tavacskát, partjain a sásos-gyékényes társulásokat és a körülötte lévő rétet.

fotó: Borsos Ilona | Csodálatos Magyarország

fotó: Borsos Ilona | Csodálatos Magyarország

fotó: Borsos Ilona | Csodálatos Magyarország

fotó: Borsos Ilona | Csodálatos Magyarország

Kapcsolódó

10 arborétum, ahova feltétlenül látogass el ősszel

Lopakodva érkezik az ősz, hűvös fuvallata arany-vörös-barna színűre festi a tájat, nem csoda, hogy a színes levelek évszaka festőket, költőket is megihletett már.