Mindenszentek és halottak napja idején országszerte virágokkal és mécsesekkel telnek meg a temetők. A személyes emlékezés mellett ilyenkor azok a régi sírkertek is nagyobb figyelmet kapnak, amelyek egy-egy település történetéről, hagyományairól és egykori lakóiról is sokat elárulnak.

Magyarországon számos olyan temető található, amely különleges sírjeleiről, építészeti értékeiről vagy az ott nyugvó történelmi személyiségekről ismert. Balatonudvariban szív alakú mészkő sírkövek sorakoznak, Szatmárcsekén csónak alakú fejfák jelölik a sírokat, Telkibányán pedig a faragott gombfák formája árulkodik az elhunytakról. Pécsett a Zsolnay család gazdagon díszített mauzóleuma áll, Pápán egy zsidó temetőben meggyalázott tóratekercseket is eltemettek, Agostyánban pedig az erdő fái szolgálnak emlékhelyként.

HIRDETÉS

Összeállításunkban 15 különleges magyarországi temetőt és nyughelyet mutatunk be, a népi sírjeleket őrző falusi temetőktől a történelmi mauzóleumokon és katonai sírkerteken át a természetközeli emlékerdőig.

• Különleges sírjelek és évszázados temetkezési hagyományok

Balatonudvari szív alakú sírköves temető

Balatonudvari régi temetőjében szív alakú mészkő síremlékek sorakoznak. A Balaton északi partján fekvő település egyik legismertebb nevezetessége a népi kőfaragás különleges emléke, amelyhez több helyi legenda is kapcsolódik.

A temetőt az 1770–1780-as években nyitották meg a református és a római katolikus lakosság számára. A szív alakú sírkövek többsége a 19. század első feléből származik. Hasonló síremlékek a Balaton-felvidék más településein is előfordulnak, ilyen nagy számban azonban Balatonudvariban maradtak fenn.

Egy 1990-es felmérés 64 szív alakú sírkövet, két kőcsonkot és mintegy hat sírhantot azonosított a régi temetőben. A kövek formája hasonló, méretük, felirataik és kidolgozásuk azonban eltér egymástól. Némelyiken egyszerű vésett szöveg olvasható, másokon díszítőmotívumok is megjelennek. Több feliratot az időjárás mára erősen megkoptatott.

A különleges forma eredetére nincs bizonyított magyarázat. Az egyik legismertebb történetet Eötvös Károly örökítette meg, aki egy helyi ezermesterhez kötötte a szív alakú sírkövek elterjedését. Egy másik monda egy fiatal lány tragikus haláláról és szerelmeséről szól, aki szív alakú sírkövet faragott az emlékére.

A műemléki védelem alatt álló sírköveket az elmúlt évtizedekben többször restaurálták. A legutóbbi helyreállítások során, 2025-ben további tizenegy síremléket újítottak fel. Megóvásuk folyamatos feladat, mivel a mészkő érzékeny az időjárás hatásaira.

Szatmárcsekei csónakos fejfás temető

Szatmárcseke református temetőjében több mint ezer tölgyfából faragott fejfa sorakozik. A sírjelek jellegzetes, előrehajló felső része csónakorra emlékeztet, bár egyes értelmezések szerint emberi arcot formáz.

A temetőt 1776-ban létesítették. A fejfák hagyományosan helyi ácsok és kerékgyártók munkái voltak. A tölgyfát gyakran már az elhunyt életében kiválasztották és kiszárították, hogy halála után rendelkezésre álljon a sírjel elkészítéséhez.

A másfél-két méter magas fejfák mérete, formája és díszítése az elhunyt korára, nemére és vagyoni helyzetére is utalhatott. A sírjeleken évszámok, feliratok és faragott jelképek láthatók, köztük nap- és csillagmotívumok.

A csónakos forma eredetét több elmélet próbálja megmagyarázni. Egyes feltételezések régi temetkezési szokásokkal hozzák összefüggésbe, mások a Tisza áradásaihoz kapcsolják. Egyik magyarázat sem tekinthető bizonyítottnak.

A temető legmagasabb részén található Kölcsey Ferenc síremléke. A Himnusz költőjének nyughelyét Gerendai Antal tervei alapján készült, hat oszloppal körülvett sírépítmény jelöli.

A szatmárcsekei temetőben ma is a hagyományos formavilágot követő fejfák állnak. A fa természetes korhadása miatt a régi sírjelek idővel pótlásra szorulnak, így a temető megőrzése a helyi faragóhagyomány fennmaradásával is összefügg.

Telkibányai gombfás temető

A Zempléni-hegységben fekvő Telkibánya református templomát régi temető veszi körül. A sírkert különlegességét a faragott gombfák adják, amelyek formája egykor az elhunyt neméről, életkoráról és családi állapotáról is tájékoztatta a közösséget.

A helyi hagyomány szerint a reformáció óta alkalmaznak ilyen sírjeleket. A gombfákat beszédes fejfáknak is nevezik, mert jellegzetes kialakításuk alapján felirat nélkül is következtetni lehetett arra, ki nyugszik a sírban.

A faragók eredetileg hatféle gombfát különböztettek meg, amelyekhez később további két változat társult. A legfontosabb különbségeket a fejfák felső részének kialakítása jelentette.

A házas férfiak sírjelének tetejét elölről hátrafelé metszették le, ezt a férfiak kalapjához hasonlították. A férjes asszonyok gombfáján a bevágás ellenkező irányú volt, amely az asszonyok kontyát jelképezte. A legények sírjelét lapított, gombban végződő forma különböztette meg, a nagylányokét pedig fordított trapéz alakú fej.

A gyermekek számára is külön sírjeleket készítettek. A kisfiúk fejfájának tetején megnyújtott gömb jelent meg, a kislányok sírjelét pedig tulipános végződés jellemezte.

A templom körüli temető elrendezése szintén figyelemre méltó. A sírok a templom körül helyezkednek el, az elhunytakat hagyományosan fejjel a templom irányába temették. A rangosabb személyek és az egyházi tisztségviselők a templomhoz közelebb kaptak sírhelyet.

A telkibányai gombfák a magyarországi protestáns temetkezési kultúra sajátos emlékei. Különlegességüket nem pusztán a faragott formák adják, hanem az a jelrendszer is, amelyet a helyi közösség évszázadokon keresztül használt.

Szombathelyi Szent Márton temető

Szombathely Szent Márton-temetője Magyarország egyik legrégebbi temetkezési helye. A mai Szent Márton-templom környékén már a római korban is temetkeztek, a területet pedig évszázadokon keresztül használták erre a célra.

Az ókori Savaria keleti temetőjének területén római kori sírok és temetkezési emlékek kerültek elő. A helyszín a kereszténység elterjedésével újabb jelentőséget kapott, később pedig templom épült itt.

A helyi hagyomány szerint ezen a környéken született Szent Márton, a későbbi tours-i püspök. A templom és környezete ezért Szombathely vallási örökségének is fontos része.

Bár a temetkezések története közel kétezer évre nyúlik vissza, a ma látható síremlékek között elsősorban a 19. és 20. századból származó darabok találhatók.

A temetőben ismert szombathelyi családok, városi tisztviselők, tanárok, mérnökök és közéleti személyiségek nyugszanak. Itt található Varasdy Károlynak, a Szombathelyi Szépítő Egyesület alapító elnökének sírja, valamint Kárpáti Kelemen tanár, Bodányi Ödön városi főmérnök és Herbst Géza alispán nyughelye is.

A temetőbe 1962 óta nem temetkeznek. A régi sírkert megőrzéséért helyi szervezetek dolgoznak, az elmúlt években több történelmi síremléket felújítottak.

• Történelmi személyiségek nyughelyei és művészi értékű síremlékek

Nagycenki temető és Széchenyi-mauzóleum

Nagycenk temetőjében található a Széchenyi család mauzóleuma, ahol többek között Széchenyi István és édesapja, Széchényi Ferenc nyugszik.

A családi temetkezési hely története a 18. századig nyúlik vissza. A barokk kápolna a század második felében épült, klasszicista előcsarnokát pedig a 19. század elején alakították ki.

A családi sírbolt két részből áll. A barokk kápolna alatti kriptában nyugszik Széchenyi István és felesége, Seilern Crescentia. Az előcsarnok alatti sírkamrában a család további tagjai kaptak végső nyughelyet, köztük Széchényi Pál kalocsai érsek.

A mauzóleumban temették el Széchényi Ferencet is, aki könyv- és gyűjteményadományaival megalapozta a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár létrejöttét.

Széchenyi István 1860. április 8-án hunyt el Döblingben. Halálhíre országszerte megrendülést váltott ki, nagycenki temetése pedig jelentős társadalmi esemény volt. Sírját azóta is sokan keresik fel.

A mauzóleum a közeli Széchenyi-kastéllyal együtt a család nagycenki örökségének meghatározó része.

Keszthelyi Szent Miklós temető és Festetics-mauzóleum

Keszthely régi Szent Miklós temetőjében található a Festetics család mauzóleuma. A sírépület a város egyik jelentős műemléke, amely a keszthelyi főúri család történetéhez kapcsolódik.

A mauzóleumot 1925-ben emelték Festetics II. Tasziló herceg megbízásából, Groffits Gábor tervei alapján. A neoklasszicista épület az ókori görög templomok formavilágát idézi. Homlokzatát dór oszlopok és háromszögű oromzat tagolják, az épület lépcsős alépítményen áll.

A családi temetkezési hely kialakításának gondolata már jóval korábban felmerült. Festetics I. György 1819-ben bekövetkezett halála után is készültek tervek egy önálló sírépülethez, ezek azonban nem valósultak meg.

A ma látható mauzóleumba elsőként Festetics II. Tasziló feleségének, Mary Victoria Hamiltonnak a koporsóját helyezték el. A hercegasszony 1922-ben hunyt el, és kívánságának megfelelően Keszthelyen temették el. Koporsóját a mauzóleum elkészültéig ideiglenes helyen őrizték, majd 1925. november 2-án helyezték át a családi sírboltba.

A mauzóleumban később Festetics II. Tasziló is végső nyughelyet kapott. A herceg 1933-ban hunyt el, temetésén az ország politikai és társadalmi életének több ismert személyisége is részt vett.

A Szent Miklós temetőben a Festetics család emlékei mellett a régi Keszthely polgárainak sírjai is megtalálhatók.

Pécsi Zsolnay-mauzóleum

Pécsett, az egykori Zsolnay-gyár mellett emelkedő dombon áll a Zsolnay család mauzóleuma. A kerámiadíszítésekkel borított épület a gyár történetének egyik legkülönlegesebb emléke.

A mauzóleumot Zsolnay Vilmos 1900-ban bekövetkezett halála után fia, Zsolnay Miklós emeltette. Az épület terveit Sikorski Tádé, a gyáralapító veje készítette.

Az építkezés 1901-ben kezdődött, és a környezet kialakításával együtt 1913-ig tartott. A munkálatokban a Zsolnay-gyár dolgozói is részt vettek, akik a sírépület díszítőelemeit és számos részletét maguk készítették el.

A mauzóleumhoz vezető lépcsősor két oldalán oroszlánszobrok állnak. A neoromán sírkápolnát gazdag kerámiadíszítés borítja, amelyben a gyár jellegzetes mázai és formái is megjelennek.

Az épület alatt kialakított sírkamrában Zsolnay Vilmos díszes, eozinmázas szarkofágja található. A belső tér kialakítása és a kerámiák színvilága a Zsolnay-gyár művészeti törekvéseit tükrözi.

A mauzóleum a 20. század során jelentősen megrongálódott. Helyreállítására a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében került sor.

A Zsolnay Kulturális Negyedhez tartozó sírépület ma látogatható műemlék, amely a család története mellett a pécsi kerámiagyártás művészeti örökségét is bemutatja.

Budapesti Fiumei úti sírkert

A Fiumei úti sírkert Magyarország egyik legjelentősebb történelmi temetője. A korábban Kerepesi úti temetőként ismert sírkert létesítéséről 1847-ben döntött Pest város tanácsa, a temetőt pedig 1849. április 1-jén nyitották meg.

A sírkert a 19. század második felében fokozatosan a magyar politikai, tudományos és kulturális élet meghatározó személyiségeinek nyughelyévé vált.

Itt található Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyány Lajos mauzóleuma, valamint Arany János, Jókai Mór, Ady Endre és számos más ismert személyiség sírja.

A temető monumentális építményei közül Kossuth Lajos mauzóleuma az egyik legnagyobb. A 20. század elején elkészült sírépület méreteivel és szobrászati díszítésével a korszak reprezentatív temetkezési építészetét képviseli.

Deák Ferenc mauzóleuma szintén meghatározó része a temetőnek. A kupolás épület belső terét mozaikok és gazdag művészi részletek díszítik.

A sírkertben különböző korszakokból származó sírszobrok, obeliszkek és családi sírboltok sorakoznak. A historizmustól a szecesszión át a modern szobrászatig számos művészeti irányzat emlékei megtalálhatók.

Az 56 hektáros területet széles sétányok, fasorok és parkos részek tagolják. A Fiumei úti sírkert 2013 óta nemzeti emlékhely.

Budapesti Salgótarjáni utcai zsidó temető

A Salgótarjáni utcai zsidó temetőt 1874-ben nyitották meg Budapesten. A sírkert a főváros 19. század végi és 20. század eleji zsidó polgárságának egyik legjelentősebb temetkezési helye volt.

A temetőben nagyméretű családi mauzóleumok, díszes síremlékek és különleges építészeti alkotások maradtak fenn. A sírépítmények között historizáló és szecessziós alkotások egyaránt találhatók.

A sírkert építészeti értékei között a Hatvany-Deutsch, a Kohner és a Schosberger család mauzóleumai is megtalálhatók. A temető számos síremlékének megtervezésében a korszak jelentős építészei vettek részt, köztük Lajta Béla.

Az itt eltemetett személyiségek közül kiemelkedik Weiss Manfréd gyáriparos, Kiss József költő, Fényes Adolf festőművész, valamint Vázsonyi Vilmos politikus.

A síremlékek a magyarországi zsidó polgárság társadalmi felemelkedéséről és Budapest századfordulós építészetéről is sokat elárulnak.

A második világháborút követő évtizedekben a temető állapota fokozatosan romlott. Több építmény megrongálódott, a sírok egy részét pedig sűrű növényzet vette körül.

A sírkert ma a Nemzeti Örökség Intézetének kezelésében áll. A területen helyreállítási és állagmegóvási munkálatok zajlanak. A temető látogatása korlátozott, ezért felkeresése előtt érdemes tájékozódni az aktuális feltételekről.

Pápai zsidó temető

Pápán két zsidó temető található, amelyek a város egykori jelentős zsidó közösségének történetét őrzik. A régi temető a Veszprémi út 27. szám alatt fekszik, az újabb sírkert pedig a Veszprémi út 38. számú ingatlan mögött található.

A városban a 18. század közepétől élt nagyobb számban zsidó lakosság. A közösség kezdetben a Kálvária temető elkülönített részébe temetkezett, majd önálló sírkertet alakított ki. A régi temető a 19. század végére megtelt, ezért a hitközség új temetkezési területet vásárolt.

Az új temetőt 1898 és 1899 szeptembere között nyitották meg. Bejáratához ravatalozó épült, amelynek homlokzatán héber nyelvű felirat olvasható.

A temetőben a város egykori kereskedői, gyárosai, vallási vezetői és más ismert polgárai nyugszanak. Itt található többek között Roth Moshe Arje és Gottlieb Sámuel rabbi sírja. Mindketten a pápai jesiva, vagyis a zsidó vallási tanulmányokat folytató iskola vezetői voltak.

A ravatalozó falán 1974-ben emléktáblát avattak a holokauszt pápai áldozatainak tiszteletére, 1990-ben pedig emlékművet állítottak az épület mellett.

A temető egyik legkülönlegesebb része a hátsó területen található, ahol a második világháború idején a nácik által meggyalázott tóratekercseket temették el.

A zsidó vallási hagyomány szerint a használhatatlanná vált, szent szöveget tartalmazó iratokat nem szabad közönséges hulladékként kezelni. Az ilyen tárgyakat megfelelő tisztelettel helyezik el, gyakran temetőben.

A pápai zsidó temető így nemcsak az egykori városi közösség tagjainak nyughelye, hanem vallási és történelmi emlékhely is. A régi temetőt 1993-ban felújították, és műemléki védelem alá helyezték.

• Háborúk és történelmi tragédiák emlékhelyei

Kaposvári Hősök temetője

Kaposváron, a Donner városrészben található Déli temető területén alakították ki a Hősök temetőjét, ahol több háború különböző nemzetiségű katonái nyugszanak.

A Déli temetőt 1892-ben létesítették. Katonai temetkezési története 1912-ben kezdődött, amikor két török katonát helyeztek itt örök nyugalomra.

Az első világháború idején magyar katonákat és hadifoglyokat temettek a területre. A frontokról érkező sebesültek közül sokan a kaposvári katonai egészségügyi intézményekben haltak meg, mások hadifogságban vesztették életüket.

A temetőben a mai országhatárok alapján 16 ország egykori katonái nyugszanak. A későbbi újratemetésekkel együtt az itt elhelyezett katonák száma 1376-ra emelkedett.

A sírkert történetéhez a második világháború is kapcsolódik. A területen 2002-ben alakították ki a dunántúli második világháborús magyar katonatemetőt, majd más kaposvári temetőkből is helyeztek át ide katonai maradványokat.

A rendezett sírsorok és az emlékjelek különböző nemzetek katonáinak állítanak emléket. A kaposvári Hősök temetője ezért nem egyetlen hadsereg vagy történelmi esemény nyughelye, hanem a 20. század több fegyveres konfliktusának emlékét őrzi.

Zalaegerszegi olasz katonai temető

Zalaegerszeg határában, az Egervári út közelében található az első világháború idején elhunyt hadifoglyok temetője, amelyet olasz katonai temetőként ismernek.

Az első világháború alatt, 1915-ben jelentős hadifogolytábort hoztak létre Zalaegerszegen. A tábort a korabeli köznyelvben Magyar Szibériának vagy Drótfalunak is nevezték.

A fogva tartott katonák közül sokan betegségek, járványok és a nehéz életkörülmények következtében vesztették életüket.

A temetőben 1656 katona nyugszik, közülük 720 olasz hadifogoly volt. Rajtuk kívül orosz, szerb és román katonák sírjai is megtalálhatók.

A sírkertet 1927-ben parktemetőként alakították ki. Tervezésekor a 19. századi angolkertek mintáját követték: a területet magas fák, bokrok és összefüggő zöldfelületek tagolják, a sírok pedig többnyire nem emelkednek ki jelentősen a talajszintből.

A temetőben szabályos rendben elhelyezett keresztek és emlékjelek sorakoznak. Az ismeretlen katonák emlékét külön emlékmű őrzi.

A katonatemetőt a 2010-es években felújították. A helyszín az első világháború zalaegerszegi történetének egyik legfontosabb fennmaradt emléke, amely a harcterektől távol elhunyt katonák sorsára is emlékeztet.

Budapesti Rákoskeresztúri Újköztemető – Nemzeti Gyászpark

A Rákoskeresztúri Újköztemetőt 1886-ban nyitották meg Budapest X. kerületében. A mintegy 207 hektáros terület Magyarország legnagyobb temetője.

A sírkert országos történelmi jelentőségét elsősorban a 298-as, 300-as és 301-es parcella adja. Ezek a területek a második világháború utáni politikai megtorlások és az 1956-os forradalom emlékezetének meghatározó helyszínei.

A kommunista diktatúra idején számos politikai elítéltet és kivégzett embert temettek el a temető félreeső részein, sok esetben jelöletlen sírokba.

A 301-es parcella az 1980-as évek végére az 1956-os forradalom áldozataira való emlékezés egyik jelképévé vált. A területen azonban nem kizárólag az 1956 utáni megtorlás áldozatai nyugszanak: más politikai elítélteket és köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt személyeket is ide temettek.

Nagy Imre miniszterelnököt és több mártírtársát titokban, álnéven temették el a 301-es parcellában. Sírhelyük azonosítása és az 1989. június 16-i újratemetés a rendszerváltás egyik meghatározó eseményévé vált.

A 301-es parcellában 301 faragott fejfa áll, amelyeket az INCONNU művészcsoport tagjai készítettek és helyeztek el 1989-ben. A szomszédos 300-as parcellában Jovánovics György monumentális emlékműve található.

A három parcella Nemzeti Gyászpark néven ismert. A területen 2026-ban felújítási és karbantartási munkálatokat végeztek, különös figyelmet fordítva a 301-es parcella fejfáinak megóvására. A munkálatok októberben fejeződtek be.

A Nemzeti Gyászpark Látogatóközpontjában nyolctablós kiállítás is nyílt, amely az 1956-os forradalom áldozatainak emlékére állított kopjafák történetét mutatja be.

• Parkosított sírkertek és természetközeli nyughelyek

Debreceni köztemető

A debreceni köztemetőt az 1930-as évek elején alakították ki, tudatos kertépítészeti és városrendezési tervek alapján. A parkosított sírkert épületei és zöldfelületei egységes tervezési koncepció szerint készültek. A temető kialakításában Borsos József városi főépítész és Pohl Ferenc főkertész játszott meghatározó szerepet.

A sírkert legismertebb épülete a ravatalozó és krematórium együttese, amely Borsos József tervei alapján 1931–1932-ben épült. Az épület a két világháború közötti magyar építészet egyik figyelemre méltó alkotása.

A krematóriumot már a temető létesítésekor megépítették, az égetőberendezést azonban csak 1951-ben helyezték üzembe.

A ravatalozó belső tereit művészi díszítések, freskók és színes üvegablakok gazdagítják. Az épület jellegzetes része az árkádsor, amely a korszak építészeti törekvéseit tükrözi.

A temetőben több szobrászati alkotás is található. A sírkertet széles sétányok, fasorok és parkosított területek tagolják, így arculata jelentősen eltér a hagyományos, sűrűn beépített városi temetőkétől.

A debreceni köztemető különlegességét nem egyetlen síremlék adja, hanem az egész terület tudatos kertépítészeti kialakítása és a ravatalozó építészeti értéke.

A debreceni köztemetőt 1932. július 15-én nyitották meg. Az ország egyik jelentős parkosított temetőjének épületeit és zöldfelületeit egységes kertépítészeti és városrendezési elképzelések alapján alakították ki.

A temető tervezésében Borsos József városi főépítész és Pohl Ferenc kertészeti szakember játszott meghatározó szerepet.

A sírkert legismertebb épülete a ravatalozó és krematórium együttese, amely Borsos József tervei alapján 1932-re készült el. Az épület a két világháború közötti magyar építészet egyik figyelemre méltó alkotása.

A ravatalozó kialakításában a magyaros építészeti formák és a szecesszió hatása egyaránt megfigyelhető. A homlokzat klinkertéglából készült, az épületet mázas tetőcserepek és különleges formájú árkádok díszítik.

A krematóriumot már a temető létesítésekor megépítették, az égetőberendezést azonban csak 1951-ben helyezték üzembe.

A ravatalozó belső tereit művészi díszítések, freskók és színes üvegablakok gazdagítják. A temetőben több szobrászati alkotás is található.

A sírkertet széles sétányok, fasorok és parkosított területek tagolják. A tervezők a meglévő erdőállomány megőrzésére is figyeltek, így a temető arculata jelentősen eltér a hagyományos, sűrűn beépített városi sírkertekétől.

A debreceni köztemető különlegességét nem egyetlen síremlék adja, hanem az egész terület tudatos kertépítészeti kialakítása és a ravatalozó építészeti értéke.

Agostyáni Emlékerdő

Tata közelében, Agostyán határában, a Gerecse erdős területén található Magyarország első kegyeleti emlékerdeje. A hagyományos temetőktől eltérően itt nem sírkövek és sírkeresztek jelölik az elhunytak nyughelyét, hanem az erdő fái.

A 25 hektáros terület a Természetes Életmód Alapítvány kezelésében áll. Az erdő 2014-ben örökerdő minősítést kapott, amely a tarvágástól mentes, folyamatos erdőborítás megőrzését szolgálja.

A területen tölgyek, bükkök, gyertyánok és vadcseresznyefák nőnek. Az idősebb erdőrészekben kétszáz évesnél idősebb fák is találhatók.

Az emlékerdőben az elhunytak hamvait biológiailag lebomló urnákban, kiválasztott fák gyökérzónájában helyezhetik el. A hozzátartozók közösségi, személyes vagy családi emlékfát is választhatnak, emellett erdei hamuszórásra is van lehetőség.

A hagyományos sírhelyek helyett a fák jelentik az emlékezés központi helyszíneit. Az elhunytak neve az emlékfákhoz kapcsolódó névtáblákon szerepelhet.

Az erdőben egy Árpád-kori körtemplom rekonstrukciója is található, amelynek környezetében fejfás emlékhelyek kialakítására is lehetőség van.

Az Agostyáni Emlékerdő a természetközeli temetkezés Magyarországon viszonylag új formáját képviseli. A területen a hagyományos sírgondozás helyett az erdő megőrzése és az emlékfák védelme kap hangsúlyt.

Az erdőben tilos a tűzgyújtás és a nyílt láng használata, ezért mécseseket sem szabad gyújtani. A felkeresés előtt érdemes egyeztetni az üzemeltetővel.

Kapcsolódó

A 20 legszebb látnivaló Magyarországon

Magyarország bővelkedik lenyűgöző természeti képződményekben és épített értékekben egyaránt, amelyek nehezen férnek bele egy top húszas listába.

JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek