Itthon
Az épület különlegessége, hogy az eredeti kőtorony és a 2015-ös átépítés modern szerkezete ma is jól elkülönül egymástól.
A Péter hegyesén korábban fából készült kilátó állt. Ennek helyére építették 1934-ben a 17 méter magas, andezitből emelt tornyot. Az évtizedek során a környező erdő fái egyre magasabbra nőttek, és idővel túlnőtték a régi kilátószintet. A panoráma beszűkült, ezért a torony felújításakor nemcsak az épület állapotának javítása, hanem a magasság növelése is fontos szempont lett.
A nagy átalakítás a Galyatető Turistacentrum fejlesztéséhez kapcsolódott, a megújult kilátót 2015-ben adták át.
Az átépítéskor az eredeti kőfalakat nem bontották el. A tornyot belül megerősítették, majd 13 méterrel megmagasították, így alakult ki a ma látható, 30 méteres épület.
A régi és az új rész közötti különbséget nem próbálták eltüntetni. Alul megmaradtak a sötét andezitfalak, fölöttük vasbeton szerkezet emelkedik, kívül pedig acéllépcsők futnak végig a torony oldalán. A felső részt fémháló veszi körül.
A korábbi toronyban belső csigalépcső vezetett felfelé, az átépítéskor azonban új közlekedési rendszert alakítottak ki. Két egymástól elkülönített lépcsősor készült, így más útvonalon haladnak a felfelé és a lefelé tartó látogatók.
A torony belsejében három, éjszakázásra alkalmas, minimalista „bivakszobát” is kialakítottak. Ezek egyszerű menedéket kínálnak a túrázóknak, és szokatlan funkcióval egészítik ki a kilátót.

fotó: Szenténé Kovács Enikő | Csodálatos Magyarország
A legfelső teraszhoz 162 lépcsőfokot kell megtenni. Mivel maga a Péter hegyese is 960 méter magas, a látogatók csaknem 1000 méteres tengerszint feletti magasságból nézhetnek körül.
Fentről elsősorban a Mátra erdős gerincei és völgyei uralják a látképet. Jól kirajzolódik a Kékes tömbje és a Keleti-Mátra vonulata, jó látási viszonyok mellett pedig a Bükk, a Karancs–Medves vidéke és a Felvidék hegyei is feltűnhetnek.
Különösen tiszta időben még messzebbre nyílik a horizont: láthatóvá válhatnak a Magas-Tátra csúcsai is. Más irányban az Északi-középhegység hosszú vonulatai rajzolódnak ki, déli irányban pedig az Alföld síksága felé nyílik meg a táj.
A rekonstrukció Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron építészek tervei alapján valósult meg. Az átépítés egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy a csaknem nyolc évtizedes kőtorony ne tűnjön el az új épületben. Éppen ezért az andezit, a vasbeton, az acél és a fémháló látványosan különböző felületekként jelennek meg.
A megoldás építészeti elismeréseket is kapott. A kilátó elnyerte a Média Építészeti Díja közönségdíját, 2016-ban pedig az Architizer A+ Awards renováció kategóriájának közönségdíját is.
Galyatető turisztikai múltja jóval korábbra nyúlik vissza a kőkilátó építésénél. A Mátra Egylet már 1894-ben menedékházat nyitott a környéken, így a Galya hosszú ideje a mátrai természetjárás egyik fontos helyszíne.
Ma az Országos Kéktúra útvonala is érinti Galyatetőt. A kilátó a Turistacentrumtól mindössze néhány perces sétával érhető el, ezért a hosszabb túrák részeként és önálló kirándulási célpontként egyaránt könnyen felkereshető. A toronyhoz kiépített út vezet, a felső terasz azonban csak lépcsőn érhető el.

fotó: Szenténé Kovács Enikő | Csodálatos Magyarország
A tornyot évtizedeken át Galya-kilátóként ismerték, 2025-ben azonban Thuróczy Lajosról nevezték el, születésének századik évfordulóján.
Thuróczy Lajos 1925-ben született, és a magyar szervezett természetjárás meghatározó alakja lett. Az Országos Kéktúra létrejöttéhez is szorosan kapcsolódott, majd ő szerkesztette annak első, 1964-ben megjelent útikalauzát. Később több tisztséget is betöltött a Magyar Természetjáró Szövetségben, majd a szervezet tiszteletbeli elnöke lett.
Galyatetőhöz személyes emlék is kötötte: a 2015-ben megújult kilátó avatásán 90 évesen jelen volt. 2021-ben, 96 éves korában hunyt el.
A Galya-kilátót 2025. augusztus 30-án nevezték át hivatalosan Thuróczy Lajos-kilátóra. A torony mellett ma már életútját és az épület történetét bemutató tábla is áll.