FOTÓ: József Balázs
FOTÓ: József Balázs
FOTÓ: József Balázs
Itthon
Kőszikla-szurdok: létrás kalandtúra a zalai dombok között
A Nagybakónak határában rejtőző Kőszikla-szurdok a Zalai-dombság egyik legkülönlegesebb természeti látnivalója. A környék szelíd dombjai között váratlanul mélyülő vízmosásban rétegzett sziklafalak, párás félhomály, időszakos vízfolyás és meredek létrák fogadják a kirándulókat.
A helyiek által Kiciklának nevezett szurdok nem hosszú, bejárása azonban a létrás, meredek és csúszásveszélyes szakaszok miatt nagyobb figyelmet igényel egy átlagos erdei sétánál. Esős, havas vagy jeges időben a szurdok veszélyessé válhat, ezért a kirándulást érdemes száraz időre időzíteni.
Nagybakónak a Zalai-dombságban
Nagybakónak Zala megyében, Nagykanizsa és Zalakaros közelében fekszik. A községet erdők, szőlőhegyek, gyümölcsösök és vízmosásokkal tagolt dombvidék veszi körül. A településen és annak határában több jelzett turistaút halad, köztük a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala.
A Bakónak név szláv eredetű, jelentése bükkfával benőtt hely. A település első ismert írásos említése 1256-ból származik. A középkorban a mai falutól néhány kilométerre két település állt. Ezeket a Kanizsa ellen vonuló török seregek 1600-ban elpusztították, majd az újjáépült falvakat 1664-ben ismét felégették.
A 17. század végén a lakosok a két középkori településtől távolabb, a völgyben kezdték újjáépíteni házaikat. Nagybakónak hozzávetőlegesen ekkor került mai helyére. A környező dombokon már a 13. században jelentős szőlőművelés folyt.
Nagybakónak legismertebb természeti látnivalói közé tartozik a Kőszikla-szurdok és a közelében található források együttese.
Különleges szurdok a zalai dombok között
A Zalai-dombság felszínének jelentős részét fiatal, laza üledékek borítják, amelyekbe a lezúduló csapadékvíz és az időszakos vízfolyások mély vízmosásokat alakítottak ki. A Kőszikla-szurdokban az erózió a felszíni üledékek alatt fekvő, késő miocén kori homokkőrétegeket is feltárta.
A homokkő nem mindenütt egyformán ellenálló. Egyes részeit a szemcsék között kiváló kalcitos cement erősebben összekötötte, míg más rétegek lazábbak maradtak. A keményebb, jobban cementált kőzet lassabban pusztul, ezért látványos párkányok és kiugró sziklaformák alakultak ki a szurdok falában.
A szurdokot ma is formálja a csapadékvíz és az időszakos vízfolyás. A víz tovább mélyíti a medret, hordalékot mozgat, és fokozatosan alakítja a falak felszínét.
A könnyező sziklafalak
A Kőszikla-szurdok legismertebb természeti jelenségei közé tartoznak az úgynevezett könnyező falak. A talajba beszivárgó víz lefelé haladva vízzáró agyagrétegekhez ér, majd a meredek falakon nedves foltok, szivárgások és apró vízcseppek formájában jelenik meg.
A jelenség csapadékosabb időszakok után látványosabb. Ilyenkor azonban az agyagos talaj, az ösvény és a meredek völgyoldal is különösen csúszóssá válhat. A könnyező falak ugyan csapadékos időszakok után látványosabbak, a szurdok bejárása ilyenkor kevésbé biztonságos.
Hűvös, párás mikroklíma
A szurdok nyugat felé haladva fokozatosan összeszűkül. A meredek falak és a föléjük boruló erdő miatt kevés közvetlen napfény jut a völgy mélyére, így a belső szakaszon a környező területeknél hűvösebb, párásabb mikroklíma alakult ki.
A szélesebb és melegebb bejárati részen a gyertyános-tölgyes erdők növényei élnek. A szűkebb, hűvösebb szakaszon többek között páfrányok, erdei ciklámen és különböző májmohafajok fordulnak elő.
A fák alatt a közönséges madárfészek is megtalálható. Ez az apró, zöld színtest nélküli orchideaféle nem fotoszintetizál, hanem gombákkal kialakított kapcsolat segítségével jut tápanyaghoz.
A mohákkal és páfrányokkal borított falak, a félhomály és az időszakosan csordogáló víz miatt a szurdok belseje egészen más hangulatot áraszt, mint a környező nyílt domboldalak.
Létrák a szurdok legmeredekebb részén
A szurdok elején az ösvény egy szélesebb, erdős vízmosásban halad. A völgy fokozatosan szűkül, a falak egyre magasabbá válnak, majd egy meredek homokkőfal állja el a továbbhaladás útját.
A korábban elhasználódott létrás szakaszt felújították, a meredek falon új fémlétrák és lépcsős elemek segítik a továbbhaladást. A feljutás során egy közel függőleges létrán is át kell haladni, majd további létra és lépcsősor vezet ki a szurdok felső részére.
Az új szerkezetek biztonságosabbá tették a feljutást, a létrás szakasz azonban továbbra is nehéz lehet tériszonyosoknak és bizonytalan mozgású kirándulóknak. Mászás közben mindkét kézre szükség lehet, a szűk részeken pedig a szembejövők kikerülése sem egyszerű.
A szurdokot célszerű alulról felfelé bejárni. Lefelé haladva nehezebb áttekinteni a létrafokokat, különösen akkor, ha a felület nedves vagy sáros.
Nem egyszerű erdei séta
A Kőszikla-szurdok valamivel több mint 600 méter hosszú. A táv önmagában nem jelent komoly kihívást, a csúszós meder, a meredek lejtők és a létrák azonban fokozott figyelmet igényelnek.
A bejáráshoz stabil, bordázott talpú túracipő ajánlott. A felszerelést érdemes hátizsákban vinni, hogy a létrákon mindkét kéz szabadon maradjon.
Kisgyerekkel vagy kutyával indulva előre mérlegelni kell, hogy a létrás részek biztonságosan teljesíthetők-e. A kutyát a közel függőleges szakaszokon szükség esetén át kell emelni vagy megfelelő hámmal kell segíteni. Babakocsival és kerékpárral a szurdok létrás része nem járható.
A Kőszikla-szurdok természetes állapotú terület, amelyen csak a legmeredekebb részek továbbhaladását segítik létrák és lépcsők. Esős időben a talaj, a kövek és a létrák csúszóssá válhatnak, ezért a bejárás fokozott óvatosságot igényel.
Az Árpád- és Eszperantó-források
A szurdok közelében, egy erdős völgyben több foglalt forrás található. A források környékének kialakítása a 20. század elején kezdődött.
A területet az 1930-as években a nagykanizsai 75. számú Árpád cserkészcsapat rendszeresen használta táborhelyként. A források 1934-ben kapták az Árpád nevet.
Az Eszperantó-források elnevezés 1980-ban jelent meg. Két forrás Baghy Gyula és Kalocsay Kálmán eszperantista nevét viseli. A források környezetében pihenőhelyet és tűzrakóhelyet is kialakítottak.
A forrásvíz fogyaszthatóságáról mindig a helyszínen elhelyezett, aktuális tájékoztatást kell figyelembe venni.
Megközelítés Nagybakónak felől
Nagybakónakon táblák mutatják a Kőszikla-szurdok és a források felé vezető utat. A település központja felől a Fő utcán kell elindulni, majd az Arany János utcába kell fordulni.
Az utca folytatásában kavicsos út vezet ki a településről. Az erdő szélén található elágazásnál a kék jelzés az Eszperantó-forrásokhoz, a kék háromszög jelzés pedig a szurdokhoz vezet. A Kőszikla-szurdok bejáratát információs tábla jelzi.
Autóval Nagybakónak belterületén, a közlekedési szabályok betartásával lehet parkolni. A források kavicsos úton autóval is megközelíthetők, az út állapota azonban az időjárás függvényében változhat. Csapadékos időben érdemes már a faluban letenni az autót.
Rövid és hosszabb túrák
Aki csak a forrásokat és a szurdokot szeretné felkeresni, rövid körtúrát is tehet. A forrásoktól induló és oda visszatérő útvonal körülbelül 2,1 kilométer hosszú, szintemelkedése mintegy 90 méter.
Nagybakónak központjából, a buszmegállótól indulva és oda visszatérve a teljes út hozzávetőlegesen 4,9 kilométer, mintegy 120 méter szintkülönbséggel.
A szurdok bejárása után a dombtetőn továbbhaladva a kék jelzésen lehet leereszkedni a forrásokhoz. Innen az ismert útvonalon lehet visszatérni Nagybakónakra.
Hosszabb kirándulás során a Kőszikla-szurdok a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra környékbeli szakaszaihoz is kapcsolható. A szurdokból kijutva az újudvari TV-torony irányába is folytatható a túra.
Mikor érdemes felkeresni?
A Kőszikla-szurdok tavasztól őszig járható a legkedvezőbb körülmények között. Tavasszal a friss növényzet és az időszakos vízfolyás, nyáron a hűvös, árnyékos környezet, ősszel pedig a környező erdők színei teszik különlegessé a kirándulást.
A túrát száraz időre érdemes időzíteni. Esőben és közvetlenül nagyobb csapadék után az agyagos talaj, a meredek lejtők, a kövek és a létrák is csúszóssá válhatnak. Havas vagy jeges időben a létrás szakasz bejárása nem ajánlott.
Indulás előtt célszerű ellenőrizni az aktuális időjárást, valamint a turistautak és a létrák állapotáról szóló helyi tájékoztatásokat.
JEGYVASARLAS.HU – koncertek, fesztiválok, kulturális és szórakoztató programok, helyszínek
Kapcsolódó cikkeink
Itthon
Cuha-szurdok: lenyűgöző túrahelyszín a Bakony szívében
A Cuha-szurdok a Bakony egyik legkülönlegesebb és legszebb kirándulóhelye, amely a természet szerelmeseinek felejthetetlen élményt nyújt.
Itthon
