A tuzséri Lónyay-kastély a település és a Lónyayak közös múltjába, történelmi örökségébe enged betekintést.

Tuzsér hazánk északkeleti részén, a Rétköz egyik legősibb településeként, a záhonyi határátkelőtől mintegy 8 kilométerre terül el. A településre elsősorban történelmi öröksége, különleges gasztronómiai hagyományai és a Tisza közelsége miatt érdemes ellátogatni, ahol a múlt emlékei és a természet közelsége egyedi hangulatot árasztanak. Legfőbb és legértékesebb látnivalója a barokk stílusú Lónyay-kastély, amely különleges falképeivel és történetével várja a látogatókat.

A Lónyay-kastély látogatása különleges élmény, mert ez a Tiszántúl egyetlen barokk falfestményekkel díszített kastélya, amely nem csupán egy nemesi lakóház, hanem a magyar történelem és építészet sorsfordulóinak lenyomata. A Tisza-kanyar középpontjában álló uradalom főépülete eredetileg öt szobából és előtérből álló, földszintes udvarház volt, amelyet az 1870-es évek után gróf Lónyay Menyhért Ybl Miklós tervei alapján emeletes, oromfalas szárnyépületekkel és neobarokk alkotóelemekkel bővíttetett ki. A beépített tetőtérben vendégszobákat és fürdőszobát hoztak létre. A melléképületekben cselédlakások, konyha, illetve istálló kapott helyet. A kastély kertje eredetileg egy hatalmas, mintegy 10 holdas angolpark volt, amely közvetlenül a Tisza partjáig nyúlt.

A Lónyay-kastély látnivalói

A tuzséri Lónyay-kastély belső terei a központi magból és a később hozzáépített szárnyakból állnak. A barokk mag a kastély legrégebbi egységét alkotja, amely ma a látogatás kiindulópontja.

Az Empire-terem az előtérből jobbra nyíló szoba, az épület egyik legizgalmasabb helyisége, ahol az 1820-as évekből származó, szürke árnyalatos, grisaille technikával készült, mitológiai és vadászjeleneteket ábrázoló falfestmények láthatók. A grisaille festéstechnikával készült falfestmények ismeretlen festő munkái, amelyek a kőfaragványok és domborművek látványát utánozzák. Ez a stílus különösen népszerű volt az empire korszakban a klasszikus elegancia hangsúlyozására.

A barokk kastély díszterme az előtérből egyenesen továbbhaladva található, mennyezeti freskóját Michael Wurtzinger festette 1797-ben. A freskó azért is ritkaság, mert megörökítette a kastély és az angolkert eredeti, 18. századi állapotát, így a látogató pontosan láthatja, hogyan nézett ki az épületegyüttes az építkezés után.

A mennyezetfestmény az antik Olümposzt jeleníti meg görög-római istenekkel és mitológiai alakokkal. A kompozíció különlegessége, hogy a művész a megrendelő Lónyay Ferencet testőri díszben jeleníti meg, kezében tartott képpel, amelyen a kastély kerti homlokzata és parkja látható. Vele szemben az építész ül, kezében tartva művének alaprajzát. Az 1797-ben készült falkép motívumrendszere ritkaságnak számít a hazai emlékanyagban. A terem oldalfalait festett oszlopok tagolják.

A köves teremnek nevezett helyiség az épület egyik rejtélyesebb része, amelyről annyit tudni, hogy eredetileg gazdagon díszített volt, de falfestményei ma már nem láthatók. Történeti érdekessége, hogy 1944-ben Szentiványi Lajos és Farkas János festőművészek – utóbbi később Kossuth-díjat is kapott – kifestették a helyiséget, amiről Lónyay Pálma feljegyzései tanúskodnak.

A Lónyay-kastély díszterme mellett még négy helyiség található, amelyek az egykori nemesi lakáskultúra és a helytörténet emlékeit őrzik.

A Lónyay Menyhért-emlékkiállítás az egyik oldalsó teremben a kastély leghíresebb lakójának, Magyarország egykori miniszterelnökének életéről és munkásságáról ad betekintést. A tárlat bemutatja Lónyay Menyhért politikai pályafutását, pénzügyminiszterként végzett munkáját, valamint a modern magyar államháztartás megteremtésében betöltött szerepét.

A Helytörténeti gyűjtemény Tuzsér múltjával, a környék néprajzával és a Lónyay család mindennapjaival kapcsolatos tárgyi emlékeket és dokumentumokat őrzi. A tárlat kitér Lónyay Menyhért Tisza-szabályozásban betöltött szerepére, a mocsarak lecsapolására, valamint a vasútvonal megépítésére is, amelyeket térképekkel és leírásokkal szemléltet a gyűjtemény. Külön fejezet foglalkozik a tuzséri alma történetével, amelynek alapjait szintén Lónyay Menyhért fektette le a 19. században.

A Lónyay-kastély kertje eredetileg egy hatalmas, mintegy 10 holdas angolpark volt, amely közvetlenül a Tisza partjáig nyúlt. Bár az idők folyamán a folyó áradásai és a 20. századi fakitermelések nyomot hagytak rajta, jelenlegi területe 4 hektár, és a park ma is őriz néhány különleges, 150 évnél is idősebb faóriást. A kert legértékesebb példányai közé tartozik a hatalmasra nőtt tulipánfa, a szivarfa, valamint több különböző juharféle. Az épület közelében terebélyes hársak, vadgesztenyék és platánok nyújtanak árnyékot, a háttérben pedig idős kocsányos tölgyek és bükkfák alkotnak zárt csoportokat. A park jelenleg is kedvelt helyszíne sétáknak és szabadtéri rendezvényeknek.

Lónyay Menyhért, egykori magyar miniszterelnök és 27 családtagja Nagylónyán, a temetőkert északi részén, a Lónyay-család sírkápolnájában nyugszik.

A tuzséri Lónyay-kastély sírkertje a kastélypark hátsó részében, az egykori Kápolna-domb helyén található, amely a Lónyay család egyes tagjainak és az Odescalchi család tagjainak végső nyughelye.

Tuzsér és a Lónyayak

A község neve 1212-ben szerepel először az okiratokban. V. István király ekkor adományozta hűséges alattvalójának, Rénoldnak, Szabolcs vármegye ispánjának. Később Peres Miklós csicsvai várnagy, a Rozgonyiak és a Várdaiak uralták a falut, majd a település a Tuzséri família birtokába került a család kihalásáig. Ők a középkor századaiban kikötővel, révvel és hídvámmal bírtak.

Tuzsér újkori múltjában a Lónyay család játszott nagy szerepet. A család eredete a 13. századig vezethető vissza, tagjai pedig évszázadokon át meghatározó szerepet játszottak az ország sorsának alakításában. A család nemcsak Tuzséron hagyott hátra jelentős épületet, hanem szerte a Kárpát-medencében. A tuzséri Lónyay-kastély a család egyik központi rezidenciája volt, amelyet Lónyay Ferenc kezdetben majorságként építtetett a 18. század végén. Itt élte gyermekkorának meghatározó éveit, és itt érett közéleti személyiséggé, politikussá gróf Lónyay Menyhért, akit „Szabolcs Széchenyijeként” is emlegetnek. Ő volt az Andrássy-kormány pénzügyminisztere, majd Magyarország miniszterelnöke 1871 és 1872 között.

Leszármazottai 1945-ig lakták a hatalmas angolparkkal körülvett tuzséri kastélyegyüttest, amelynek helyreállítása az 1980-as években kezdődött el.

A tuzséri Lónyay-kastély falai között és a hozzá tartozó parkban ma számos kulturális és közösségi eseményt szerveznek. A település egyik legjelentősebb eseménysorozata a Tuzséri Kastély-napok, amelyet általában szeptember elején tartanak. A programban szerepel főzőverseny a kastélykertben, kulturális műsorok, szabadtéri színházi előadások és koncertek.

A település Kulturális Örökség Napjainak a Lónyay-kastély ad otthont, amikor különleges vezetéssel, szakmai előadásokkal és időszaki kiállításokkal várják a látogatókat. Egyéb időszakokban ebben a különleges hangulatú, történelmi környezetben, a freskókkal díszített nagyteremben rendszeresen tartanak klasszikus zenei koncerteket és kórushangversenyeket.

A Lónyayak hagyatéka a nemzeti emlékezet része, amely a magyar történelem, kultúra és építészet jelentős fejezetét képezi.

Nyitva tartás: kizárólag előzetes bejelentkezéssel látogatható.
A kastélyt övező angolpark és a családi sírkert általában szabadon látogatható.
Érdeklődni a Tuzsér Nagyközség honlapján található elérhetőségen lehet, mivel a kastély egyes részei jelenleg is felújítás alatt állhatnak.