FOTÓ: Pintér Anikó
FOTÓ: Pintér Anikó
FOTÓ: Pintér Anikó
FOTÓ: Pintér Anikó
FOTÓ: Pintér Anikó
FOTÓ: Pintér Anikó
Hírek
Boldogkői vár – a Zemplén sziklagerincére épült erősség
A Boldogkői vár Boldogkőváralja fölött emelkedik, a Zempléni-hegység peremén, egy keskeny, meredek sziklagerincen.
Elhelyezkedése önmagában is figyelemre méltó: a falak szorosan követik a szikla vonalát, ezért a vár látványa ma is szokatlanul egységes. Ez a különleges fekvés nemcsak a védelem szempontjából volt kedvező, hanem máig meghatározza a hely arculatát is.
A tatárjárás utáni várépítések korából
A vár kialakulását a tatárjárást követő nagy várépítési korszakhoz kötik. A történeti adatok alapján a 13. század második felében jöhetett létre, feltehetően a Tomaj nemzetséghez tartozó Jaak fia Tyba ispán vagy családja kezdeményezésére, IV. Béla király engedélyével. A vár már 1282-ben okleveles említésben szerepel, vagyis ekkorra már álló és számottevő erősségnek számított.
A legkorábbi vár minden bizonnyal jóval kisebb volt a mainál. Az első vármag a legmagasabb ponton állhatott, elsődlegesen védelmi céllal. Később ehhez kapcsolódtak a további falak, lakóépületek és erődítések. Mivel a vár hosszú, keskeny sziklahátra épült, alaprajzát eleve a terep formája szabta meg, ez pedig ma is jól látható a szerkezetén.
Királyi birtokból hatalmi központ
A 13. század végére Boldogkő már túlmutatott a helyi jelentőségen. A források szerint IV. László király 1282-ben csere útján szerezte meg, így királyi kézbe került. Az Árpád-ház kihalását követő időszakban az Amadék, vagyis Aba Amadé hatalmi köréhez tartozott. 1300-ból már a várnagy nevét is ismerjük, ami arra utal, hogy a vár ekkor szervezett igazgatási és katonai központként működött.
Ez nem meglepő, hiszen földrajzi fekvése miatt a vár fontos stratégiai pontnak számított. Innen jól ellenőrizhető volt a Hernád völgye, valamint a környék útvonalai is, így birtoklása politikai és katonai szempontból egyaránt értékes volt.
A Drugethek idején bővült tovább
Miután Aba Amadé fiainak hatalma megtört, birtokaik jelentős része Károly Róbert híveihez került. Ekkor jutott Boldogkő a Drugeth család kezére. A kutatások szerint a vár jelentősebb középkori kibővítése ehhez az időszakhoz kapcsolható: ekkor alakultak ki azok a védelmi és lakófunkciójú részek, amelyek a korábbi erősséget fejlettebb főúri központtá tették.
A középkori váraknál ez általános folyamat volt. Az eredetileg főként katonai szerepet betöltő építmények idővel igazgatási és reprezentációs funkciókat is kaptak. Boldogkő esetében is erről lehet beszélni: a vár nemcsak védelmi pontként működött, hanem a birtokos rangját és jelenlétét is jelezte.
Több birtokos, változatlan jelentőség
A következő évszázadok során a vár több főúri kézen is megfordult. A késő középkorban Czudar Péter, a 15. században szerb fejedelmek, később pedig a Szapolyai család birtokába is került. Mindez azt mutatja, hogy a vár hosszú időn keresztül megőrizte jelentőségét.
Ebben továbbra is a fekvése játszotta a főszerepet. A természetes sziklaerődítettség, a jó rálátás a környékre és a nehezen megközelíthető gerinc együtt olyan adottságot jelentett, amely kisebb mérete ellenére is komoly katonai értéket adott a várnak.
A kora újkorban is fontos maradt
A 16. században, a török háborúk idején a magyarországi várak szerepe általában felértékelődött, és Boldogkő is része maradt annak a védelmi rendszernek, amely az északi országrészek biztonságát szolgálta. Nem tartozott a legnagyobb végvárak közé, de fenntartása és megerősítése továbbra is indokolt volt. A különböző korszakok átépítései nyomot hagytak rajta, ezért a ma látható várkép is több építési periódus eredménye.
A 17. század végére azonban elveszítette korábbi katonai szerepét. Ezt követően pusztulásnak indult, és hosszú időn át inkább romként állt a táj fölött. Ahogy sok más magyar vár esetében, itt is lezárult a hadászati korszak, a falak pedig fokozatosan történeti emlékké váltak.
A romból újra látogatható vár
A 19. században a romantikus múltérdeklődés már felfedezte magának a festői romot, a komolyabb helyreállítások és régészeti feltárások azonban csak a 20. században kezdődtek meg. Ennek köszönhetően a Boldogkői vár ma már nemcsak romként értelmezhető, hanem jól bejárható, sok részletében megismerhető műemlék.
A várat alsó- és felsővár alkotja. Az alsóvár része az alsó udvar, a csonka bástya és a déli torony, míg a felsővárhoz az öregtorony, a palota és a háromszögű torony tartozik. A legrégebbi rész az öregtorony, illetve annak maradványa, amelynek falai helyenként három méter vastagok.
Az öregtorony és a palota között 26 méter mély, sziklába faragott vízgyűjtő található. Ettől északra áll a vár egyik legépebben fennmaradt része, a magas falakkal övezett palota, amelyhez észak felől háromszög alakú torony kapcsolódik. Itt kapott helyet a vár kápolnája is.
A déli oldalon a szikla annyira elkeskenyedik, hogy ott már nem lehetett hagyományos építkezést folytatni. A mintegy 20 méter magas, Oroszlánfejre emlékeztető sziklanyelv viszont alkalmas volt őrhely kialakítására. A legvégén őrbódé állt, az oda vezető keskeny szakaszt pedig palánkkal védték. Ennek nyomait ma is őrzik a sziklába vájt, egymással szemben futó cölöplyukak. A vár egyik legismertebb része ma is az Oroszlánszikla, illetve a végén álló őrbódé, amelyet fapallón lehet megközelíteni.
Legendák is őrzik a hely emlékét
A Boldogkői várhoz több legenda is kapcsolódik. Ezek jellemzően a vár nevének eredetét, alapításának körülményeit vagy korai történetét magyarázzák. A történettudomány természetesen külön kezeli ezeket a regéket az okleveles adatoktól, a hely hangulatához mégis szorosan hozzátartoznak.
A legismertebb történet szerint a muhi csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt Bodó, az öreg aszalómester rejtette el a pincéjében. Amikor a tatárok keresték a királyt, Bodó süketnek tettette magát, így megmentette az életét. A legenda szerint a király ezért birtokot adományozott neki, hogy várat építhessen. Bodó hét lányának kérői hét év alatt emelték fel a várat, amely az esküvők után IV. Béla javaslatára a Boldogkő nevet kapta, mert itt volt a hét lány a legboldogabb. A monda szerint a vár egyúttal a hét nővér és választottjaik boldog egybekelésének emléke is lett.
Miért különleges ma is?
A Boldogkői vár ma egyszerre történeti emlékhely és látványos kirándulócélpont. Nemcsak a fekvése különleges, hanem azért is figyelemre méltó, mert fejlődésében jól nyomon követhetők a magyar középkor és kora újkor fontos folyamatai: a tatárjárás utáni várépítés, az oligarchák és királyok közötti hatalmi küzdelmek, a főúri központok megerősödése, majd a várak katonai szerepének fokozatos megszűnése.
A látogatókat régészeti és hadtörténeti kiállítás, pénztörténeti tárlat, zászló- és címerkiállítás, kovácsműhely, várbörtön, valamint az ólomkatona-kiállítás is várja.
Boldogkő nemcsak a múlt egyik látványos emléke, hanem ma is élő turisztikai célpont. Az sem mellékes, hogy Boldogkőváralján halad át az Országos Kéktúra útvonala, így a vár egy rövid kitérővel a túrázók számára is könnyen elérhető.
