A Csuha–Kállay-kúria patinás hangulatával a vidéki nemesi múlt eleganciáját idézi meg, és a Rétköz egyik legszebb örökségi helyszíneként tartják számon.

Nagyhalász a Tisza közelében, a Nyírség peremén, a Lónyay-főcsatorna mellett fekszik. Írott forrásokban a 13. század közepén bukkant fel, története pedig szorosan összefonódik a vízivilággal és a környék nemesi családjaival. Nevét a szabolcsi vár egykori, halászattal foglalkozó népességéről kapta, utalva a halban gazdag, mocsaras, Tisza menti tájra, vagyis a „nagy halászok” helyére. Nagyhalász aranyhalas legendáját a 19. századi költő, Tompa Mihály is feldolgozta A halász és az aranyhal című művében, amelyhez az ihletet közvetlenül a településről merítette. Az itt emlegetett „aranyhal” azonban nem a kívánságteljesítő mesealakot jelenti, hanem a mocsaras Rétköz egykori gazdagságát szimbolizálja. Ez a motívum ma is megjelenik a város címerében, és a település arculatának, valamint közösségi emlékezetének fontos része.

A város gazdag történelmi és kulturális örökségének legismertebb emlékei közé tartozik a 18. század végén emelt, majd 1845-ben átépített késő barokk református templom, valamint a ma már szépen felújított Csuha–Kállay-kúria. Itt nevelkedett Kállay Miklós egykori miniszterelnök, és itt született Csuha Antal, az 1848–49-es szabadságharc honvéd tábornoka is. A kúria ezért nemcsak építészeti emlék, hanem a magyar történelem két jelentős alakjához is kapcsolódik.

A Csuha-Kállay kúria a település legjelentősebb műemléke. Fehér falaival és klasszicista oszlopaival tekintélyt parancsolóan emelkedik ki környezetéből. Az épület ma a helyi szellemi élet egyik központja, több állandó és időszaki kiállításnak ad otthont, bemutatva a környék történelmét és néprajzi értékeit.

Állandó kiállítások

A Csuha-Kállay család emlékkiállítása elsősorban a névadó nemesi családok történetét és a magyar közéletben betöltött szerepüket mutatja be. A tárlat a nyíregyházi Kállay Gyűjtemény és a Kállay család adományaiból jött létre. Kiemelt látnivaló a tűzzománc Kállay-címer és a családfa, amely Kállay Dénes adománya. A kiállításon látható archív felvételek és iratok bepillantást engednek az itt élt családok mindennapjaiba, valamint történelmi jelentőségükbe.

A Kállay emlékszoba elsősorban dr. Kállay Miklós (1887–1967) egykori miniszterelnök alakját és a család helyi kötődéseit idézi fel személyes dokumentumok és archív felvételek segítségével. A családi relikviák között olyan tárgyak is láthatók, amelyek a Kállay család mindennapjaihoz tartoztak, így közelebb hozzák a látogatókhoz a korabeli nemesi életmódot. Az emlékszoba berendezése a 20. század eleji úri lakások hangulatát igyekszik visszaadni.

A Tárgyak és eszközök Nagyhalász népi életéből című kiállítás a kúria egyik legfontosabb néprajzi egysége, amely a Rétköz hagyományos paraszti világát és a település múltját mutatja be. A látogatók itt megismerhetik a 19. század végétől a 20. század közepéig használt mindennapi eszközöket, a mocsaras-vizes vidékhez kapcsolódó halászati tárgyakat, valamint a faluban egykor dolgozó mesteremberek — például kovácsok, kádárok és takácsok — fennmaradt szerszámait. A tárlaton a helyi paraszti öltözködés emlékei, hímzett textilek, szőttesek, faragott és festett népi bútorok is láthatók, amelyek a korabeli parasztházak világát idézik fel.

A Szép Tárgyak Dicsérete című kiállítás a kúria egyik legnépszerűbb egysége, amely egy különleges rádiótörténeti gyűjteményt tár a látogatók elé. A cím arra utal, hogy ezek a készülékek nemcsak technikai eszközök, hanem a korabeli formatervezés és bútorművészet remekei is. A Bozsó István helybeli magángyűjtő anyagából berendezett kiállításon a rádiózás hőskorától kezdve láthatók darabok. Kiemelt helyet kapnak a magyar rádiógyártás emblematikus darabjai, például az Orion és a Videoton egykori készülékei, de külföldi ritkaságok is színesítik a tárlatot.

A Boros Károly-hagyaték rendkívül gazdag és sokrétű gyűjtemény, amely a Rétköz és Nagyhalász tárgyi emlékeit, valamint helytörténeti dokumentumait mutatja be. Régi okiratok, térképek és levelezések idézik fel a település múltját, fejlődését és egykori birtokviszonyait. Az itt látható különleges használati tárgyak jól kiegészítik a kúria állandó néprajzi kiállítását.

A Boros Károly-hagyaték és a kúria gyűjteményeinek szakmai gondozója a helyben működő Anóka Eszter Városi Könyvtár, amely szintén a Csuha–Kállay-kúria épületében található. Mivel a kúria és a könyvtár egy egységet alkot, a látogatókat is a könyvtár munkatársai fogadják, és ők adnak tájékoztatást a Boros-hagyatékról, illetve a többi kiállításról is.

A település szélén a Nagy halász szobra búcsúztatja a látogatót, de Nagyhalász és a Rétköz környéke további értékes látnivalókat is kínál. Érdemes ellátogatni a közeli Ibrányba, ahol a Helytörténeti Gyűjtemény a település több ezer éves múltját, régészeti leleteit és a Rétköz népi életmódját mutatja be. Tartalmas programot kínál Dombrád is, amely a Nyírvidéki Kisvasút egykori végállomásaként fontos technikatörténeti emlékhely. A Vasúti Járműkiállítás és Vasúti Múzeum szabadtéri és beltéri tárlatai a 760 milliméteres nyomtávú kisvasút mozdonyait és kocsijait ismertetik meg a látogatókkal. A településen emellett Helytörténeti Kiállítás, Képtár és Kossuth Lajos-emlékszoba is várja az érdeklődőket. Dombrád Tisza-partja pedig önmagában is kedvelt kirándulóhely.

Nyitva tartás: 

Hétfőtől péntekig: 8:00–16:00
Szombat–vasárnap: zárva
Egyedi rendezvények vagy csoportos bejelentkezés esetén a nyitvatartás eltérhet.

Mivel a kiállítások a könyvtárral egy épületben kaptak helyet, jellemzően annak nyitvatartási idejében látogathatók. Tárlatvezetés igénye esetén, illetve a Boros Károly-hagyaték kutatható részének megtekintéséhez mindenképpen érdemes előzetesen telefonon egyeztetni.