A Lignitbányászati Emlékház a környékbeli bányászat mementója, ahol még néha-néha felhangzik a régi bányászköszöntés: Jó szerencsét!

Rózsaszentmárton a Mátra alján, a Somlyó-hegy lábánál, az Ágói-patak völgyében helyezkedik el, amelyet a táj természeti szépsége, a vulkanikus dombok és a szőlőültetvények tesznek különlegessé. Jelenlegi nevét 1892-ben kapta, a határában nyíló illatos rózsabokrokról és a templom védőszentjéről. A 2000 töves rózsakert önmagában is csodás látvány, amely az évente megrendezésre kerülő Rózsa Napok helyszíne. A település a Mátraaljai Szénbányászat bölcsője volt, mivel a Mátra alján itt indult meg először a lignit kitermelése, így évről évre itt kezdődnek a hagyományos bányásznapi ünnepségek. A környékbeli bányászat mementóját az utókor számára a Lignitbányászati Emlékház őrzi, amely tanúskodik a terület bányászati hagyományairól és történelméről.

A Lignitbányászati Emlékház a bányászok életét, szokásait, életterét, ruházatát mutatja be, emléket állítva a Mátraalja összes bányászatának. Ezeket a relikviákat a lignitbányászatból élő lakosság gyűjtötte össze hosszú időn át.

Az Emlékházba belépve a folyosón mélyművelésű bányákban használt trapéz alakú ácsolatokat láthatunk oldal- és tetődeszkázással ellátva, az oldalfalon pedig felfüggesztett eszközöket: csákányokat, világításra használt karbidlámpát, telefonkészüléket. Az egyik sarokban Nagy László helyi származású fafaragó egy balesetet ábrázoló szobra áll.

A bányászat emlékei az első kiállítóteremben láthatók, ahol a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának a fából készült szobra is megtalálható, amely Repka Magdolna ajándéka. A tárlóban kézi szerszámok, bányászfokosok, a Visontai Hőerőmű makettje és a régebben használt kotrógépek élethű makettjei láthatók. Szemügyre veheti a látogató a nagymúltú bányászati szakkönyveket, bányamentő- és önmentő készülékeket, az elmaradhatatlan, jól ismert bányász-egyenruhákat, valamint a föld kincseit, a különleges látványt nyújtó ásványokat.

Az iskolatörténeti kiállítás 2008-ban került berendezésre az Emlékház egyik kiállítótermében, amely dr. Gulyás István tarnamérai állatorvos gyűjteménye és ajándéka. Az állandó kiállítás az épület eredeti funkciójához igazodva a 20. századi iskolai oktatás tárgyi emlékeinek ad helyet, ahol megtalálhatók az iskolai oktatással kapcsolatos tankönyvek, rajzok, különböző korokból származó iskolai padok, tanítói asztal és székek.

A Lignitbányászati Emlékház szabadtéri, udvari kiállításán a mélyművelésű bányákban használt rönkfákból összerakott máglyarakással találkozunk, amely azt illusztrálja, hogy a nagyobb tetőnyomásokat miként biztosították. Mellette gumihevederes szállítószalag áll, alsó és felső görgőkkel. Ezt követően egy frontfejtési pajzselem látható, majd vasúti sín csillékkel és egy dízelmozdony személyszállító kocsikkal. Látható itt egy jelképes lejtős akna is, amelyet Ursitz József Kossuth-díjas bányamérnök emlékére József-aknának neveztek el. A bányamérnök a hazai lignitfejtést forradalmasította találmányával. Az udvaron található még Fekete Flórián ajándéka, a bányászharangláb.

Rózsaszentmárton sokáig a környékbeli bányászat központja volt, ahol már a két világháború között hét lejtős akna működött. A bányaüzem az 1930-as években 400 család megélhetését biztosította. 1968-ban az utolsó rózsaszentmártoni bányában is megszűnt a termelés, amelyre már csak a Lignitbányászati Emlékház és a vele szemben található téren álló, fekete gránitból készült Bányász-emlékmű emlékeztet.

A rajta található szöveg:
„S ha az, ki elment közülünk,
Eszedbe jut megint,
Köszönts reá ‘Jó szerencsét!’
Bányász szokás szerint.
Bányász szokás szerint…”

Nyitva tartás: szombat 14:00–16:00.