Itthon
A város kaput nyit a történelmi Gömör vidékére, északon már a Putnoki-dombság lankái emelkednek.
A festői táj, a régmúlt öröksége és a természet közelsége együtt alkotják Putnok különleges hangulatát – amelyet most már a nemrégiben átadott Mátyás király-kilátó is erősít.
Putnok múltja egészen a neolit korig nyúlik vissza. Bár a népvándorlás koráról kevés emlék maradt fenn, a honfoglalás után már királyi birtokként szerepelt, a gömöri váruradalom részeként. Később fontos királyi vámszedőhely lett a Miskolcot Fülekkel összekötő nagy országút mentén – ez a pozíció meghatározta a város arculatát is: vendéglő, kereskedőház, királyi vámhivatal és virágzó iparosodás jellemezte.
Első ismert okleveles említése 1283-ból származik, amikor IV. László király a Rátold nembeli Miklóst és Radnoldot jutalmazta Putnokkal. Miklós hamarosan plébániát, templomot, udvarházat épített, és Putnokot tette meg családi központtá. A várost több mint 300 éven át a Putnoky-család irányította. A név eredete feltehetően szláv – jelentése „utast” vagy „út mentit” takar –, de egyesek szerint a „puttonnok”, azaz a szőlőműves felügyelőjének neve is lehetett a kiindulópont, mivel a környék egészen a 19. századi filoxéravészig fontos borvidék volt.
Kedvező földrajzi fekvésének köszönhetően Putnok évszázadokon át megőrizte jelentőségét, az iparosodás idején is központi szerepet játszott a Gömör–Tornai-karszt térségében. Ma a város újra felfedezi örökségét – egyre több természetjárót és kulturális érdeklődésű látogatót vonz.
A város új büszkesége a Mátyás király-kilátó, amely a 364 méter magas Hegyes-tetőn épült. Ez a Putnoki-dombság legmagasabb pontja, ahonnan lenyűgöző, körpanorámás kilátás nyílik. A Sajó völgye kanyarog a lábunk alatt, az Upponyi-hegység sűrű erdői,
a Bükk platója, valamint tiszta időben a Mátra és akár a Magas-Tátra csúcsai is feltűnnek. Kelet felé a Tokaji-hegység zárja a látóhatárt.
A kilátó 2023-ban épült, 18 méter magas, kő- és betonszerkezete időtálló, mégis illeszkedik a tájba. Az elnevezés nem véletlen: 1934-ben már állt itt egy fa kilátótorony, amelyet cserkészek emeltek, és szintén Mátyás király nevét viselte. A mostani építmény e hagyományt eleveníti fel a 21. század eszközeivel.
A kilátó mellett egy figyelemre méltó emlékmű is található: a földbe süllyesztett, kőből kirakott térkép a történelmi Magyarország határait ábrázolja – elgondolkodtató látvány a hegytetőn.
A „Farkasnyomon a Hegyes-tetőre” tanösvény a városból induló, K▲ turistajelzéssel ellátott úton vezet fel a kilátóhoz. Az út változatos: nyílt domboldalakon, egykori szőlőskertek és régi présházak között halad, majd az árnyas erdőben pihenőhelyek segítik a túrázókat. Bár az emelkedő helyenként meredek, a táv rövid, a tájékoztató tábláknál tartott szünetek pedig élvezetessé teszik a kirándulást.
A tanösvény nemcsak a természet értékeit tárja fel, hanem helyi mondákat is megelevenít. Az egyik legismertebb szerint Mátyás király a környéken tett látogatása során kapát adott a nemesek kezébe, hogy megtanulják tisztelni a szőlőművesek munkáját. Egy másik monda egy asszonyról mesél, akit farkas támadott meg a szőlőhegyen – a tragikus félreértésből született történet máig él a helyiek emlékezetében.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!