Itthon
Tiszta időben nemcsak a Mecsek vonulatai bontakoznak ki, hanem a Szársomlyó csúcsa és a horvátországi Papuk-hegység is jól látható.
Egy könnyed túrával bárki meghódíthatja ezt a különleges helyet, ahol a természet nyugalmát élvezve gyönyörködhet a lenyűgöző panorámában.
A kilátóhoz vezető út Csarnóta faluból indul, amely a Villányi borvidék egyik kevésbé ismert, ám annál hangulatosabb települése. Az alig 160 lelket számláló, egyutcás zsákfalu csendes, vidéki báját őrzi, ahol úgy tűnik, mintha megállt volna az idő. A település környéke természetvédelmi terület, a helyiek pedig főként fehér borszőlő termesztésével foglalkoznak.
Csarnóta neve először 1309-ben tűnt fel a történelmi feljegyzésekben Chernete, később Crnota formában, majd 1542-ben Charnotha alakban is megjelent. A falu korai birtokosai a Dorozsma nembéli Garaiak voltak, akik 1378-ban kénytelenek voltak átengedni földjeik egy részét a báthmonostori káptalannak. Mátyás király később a Kisvárdai családnak adományozta.
A török hódoltság idején, 1554-ben a település mindössze kilenc adózó családot számlált. A törökök kiűzése után a Batthyány-birtok részévé vált, majd 1856-ban lakói a jelenlegi falurészbe költöztek, elhagyva a régi, délre fekvő völgyben elhelyezkedő „ófalusi” területet.
Első pillantásra a Villányi-hegység lankás dombvidéknek tűnhet, ám a felszínt több helyen meredek mészkősziklák törik meg. A térképeken Nagy-hegyként jelölt, helyben azonban Kopasz-hegy néven ismert magaslat 272 méteres csúcsmagasságával emelkedik ki a tájból. Itt épült fel 2008-ban egy különleges, kőből készült kilátó, amely bástyaszerű megjelenésével uralja a vidéket.
Bár az építmény maga nem túl magas, elhelyezkedésének és a ritkás növényzetnek köszönhetően lenyűgöző, 360 fokos körpanorámát nyújt. A kilátó helyi triász mészkőből épült, amely a környező karsztos formációkban is megfigyelhető, látványos természeti képződményeket alkotva.
A kilátóból nyíló panoráma igazán lélegzetelállító. Észak felé a Mecsek vonulatai terülnek el a távolban. Keleti irányban a Szársomlyó jellegzetes kopár csúcsa emelkedik ki, előtte pedig a Máriagyűdi bazilika tornyai díszítik a látképet. Délnyugati irányban a horvátországi Papuk-hegység sötétlő gerince bontakozik ki – ezt a helyiek „Fekete-hegységként” is emlegetik, mivel távolról gyakran komor árnyalatúnak tűnik. Nyugat felé pedig az Ormánság sík vidéke tárul elénk, amely teljesen eltér a hegyvidék karakterétől.
A Csarnótai elágazás buszmegállótól dél felé kell elindulni az 58-as főút mentén. Rövid séta után elérhető a Tenkes Csárda, ahol először jobbra (nyugatra), majd dél felé kell fordulni. Itt csatlakozni lehet a K (kék) jelzéshez, amely Villányt és Sellyét köti össze. Az út a felhagyott kőbánya mellett vezet el, majd fokozatosan felvisz a kilátóhoz. A teljes táv 2,3 km.
A Csarnóta, forduló buszmegállótól a Z (zöld) jelzésen dél felé kell elindulni. Az ösvény a pincék között kanyarog, majd csatlakozik a K (kék) jelzéshez. Itt balra, délkeleti irányba kell továbbhaladni. A mészkősziklák között hamarosan elérhető a Kopasz-hegy csúcsa és a kilátó. Az út teljes hossza 2,4 km.
A Tenkes Csárda parkolójából a K (kék) jelzésen kell haladni dél, majd nyugat felé. Ez a legrövidebb útvonal, amely 1,7 km hosszú, és kellemes sétával vezet a kilátóhoz.
Ha a Kopasz-hegyi kilátó felkeresése után még marad időd felfedezni a környéket, érdemes ellátogatni az alábbi helyekre is: Abaligeti-barlang és tórendszer, Orfűi-tó, Villányi borvidék pincészetei.
Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!