Nagy István Képtár, Baja
Baja, Nagy István Képtár, Arany János utca, Magyarország
A Nagy István Képtár állandó kiállítása Nagy István művészetét, valamint a 20. századi modern magyar képzőművészet kiemelkedő alkotásait mutatja be.
Baja egyedülálló, sajátos bácskai hangulatával hídként köti össze a Dunántúl és az Alföld városait. A város központja, Baja szíve, a Szentháromság tér, amelyet gyakran “Magyarország Szent Márk terének” is neveznek, a legfontosabb programok és fesztiválok helyszíne. A tér nyugati oldaláról lenyűgöző kilátás nyílik a Duna holtágára, a Sugovicára, valamint a szemközti Petőfi-szigetre. Baja épített öröksége mesébe illő: a város mintegy negyven műemléke szervesen kapcsolódik a helyi látnivalókhoz. A kultúra iránt érdeklődők itt múzeumokat, galériákat, tájházat és kultúrpalotát fedezhetnek fel. Most a Nagy István Képtárba kalauzoljuk el Önt, ahol nemcsak a festőművész művészetét bemutató állandó kiállítás, hanem helyi kötődésű kortárs képzőművészek alkotásai is megtekinthetők.
A Nagy István Képtár méltó otthonra lelt a hajdani Vojnich-kúriában, amely a Türr István Múzeum képzőművészeti gyűjteményének egyik kiállítóhelye. A gyűjtemény a 20. századi modern magyar képzőművészet kiemelkedő alkotóit mutatja be, külön egységet képezve Nagy István és Rudnay Gyula festményeivel, valamint az Oltványi-gyűjtemény modern képzőművészeti anyagával. Az épület homlokzatát az egykori tulajdonos címere ékesíti, míg az előtte elterülő kis teret Varga Imre Nagy Istvánról készült bronz mellszobra díszíti.
A Vojnits-kúria 1830 körül épült klasszicista stílusban, építtetője Vojnits György táblabíró volt. Az épület az államosítást követően Képzőművészeti Akadémiaként, később pedig Rudnay Gyula festőművész mesteriskolájaként működött. Az 1985-ös felújítás után a Nagy István Képtár költözött ide, amely azóta a Baja Képtár legszebb darabjainak ad otthont.
Nagy István életútja és művészete
Nagy István a 20. századi magyar képzőművészet kiemelkedő alakja, festészete a tájképektől a portrékon át a csendéletekig széles spektrumot ölel fel. Lírai hangulatú tájképeit a szülőföld, Erdély csodálatos természete ihlette. 1873-ban született Csíkmindszenten. A népiskola elvégzése után a kolozsvári tanítóképzőbe járt, majd 1895-től a budapesti Mintarajziskola (rajztanárképző) hallgatója lett, ahol olyan mesterektől tanulhatott, mint Székely Bertalan. Később Münchenben, majd a párizsi Julian Akadémián folytatta tanulmányait. Hazatérése után, 1902-ben, Csíkszeredán rendezte első kiállítását. Pályája kezdetén főként portrékat festett, de a természetben tett séták hatására egyre inkább a tájképek kerültek művészetének középpontjába.
Nagy István a trianoni békeszerződést követően költözött Magyarországra, ahol Baja, Szentes és Kecskemét környékén alkotott. Művészi pályája csúcsát a húszas évek második felében érte el, amikor legtöbb idejét Kolozsváron, környékén és szülőföldjén töltötte. Ebben az időszakban készítette el a kortárs szellemi és irodalmi élet meghatározó alakjairól készült portréit.
1930-ban végleg elhagyta Erdélyt, és családjával az akkori Jugoszlávia területén fekvő Sajkásszentivánra költözött. Itt született egyik legismertebb alkotása, a Lány című portré. Egészségi állapotának romlása miatt végül Baján telepedett le, ahol pályafutása utolsó szakaszában ismét korábbi, kedvelt témáival foglalkozott. Emlékezetből alkotta meg erdélyi ihletésű műveit, köztük a Gyimesi havasok, a Gyergyói havasok, a Gyilkos-tó, a Cohárd sziklái, az Oltárkő, valamint utolsó önarcképét.
Nagy István életművének középpontjában az erdélyi havasok komor világa, az alföldi falvak és tanyák, valamint az élet által barázdált arcú parasztok álltak. A bácskai táj szépsége szintén visszaköszön művein. Teljes életművét mintegy négyezer alkotásra becsülik.
Baja számtalan kikapcsolódási lehetőséget kínál a Duna és a Sugovica ölelésében, ahol egész évben kulturális és gasztronómiai fesztiválok, valamint színes programok várják az érdeklődőket. A város legismertebb, világhírű gasztronómiai rendezvénye a nagyszabású Bajai Halfőző Fesztivál, amelyet minden évben július közepén tartanak a Szentháromság téren és a Petőfi-szigeten.
A Petőfi-sziget a bajai rendezvények egyik legkedveltebb helyszíne, egyben a város üdülőparadicsoma. A Sugovicán átívelő híd köti össze közvetlenül a belvárossal. A szigeten vendéglátóhelyek, szálláshelyek, kemping, sportuszoda, tenisz- és focipályák várják a látogatókat. Ideális hely kerékpározásra, nagy sétákra vagy egyszerűen csak pihenésre.
A Sugovica – ahogy a helyiek nevezik, a Sugó – a horgászat és a vízi sportok szerelmeseinek paradicsoma, míg homokos partját a strandolók kedvelik.
Ha Baján járunk, mindenképpen érdemes felkeresni a Petőfi-szigetet, ahol a természet csodálatos környezetében megkóstolhatjuk a hungarikumnak számító bajai halászlét egy hangulatos vendéglőben. Ez az élmény valóban kihagyhatatlan, ha szeretnénk megismerni Baja autentikus hangulatát.
Nyitva tartás: Kedd-szombat 10.00-16.00
Jegyárak: Felnőtt 1000 Ft, diák/nyugdíjas 500 Ft
