A Türr István Múzeum nemcsak impozáns gyűjteményeivel kápráztatja el a látogatókat, hanem modern technológiai élményeket is kínál. Egy virtuális szemüveg segítségével betekinthetünk a korabeli vízi világ varázslatos mindennapjaiba, és átélhetjük a múlt jelentős történéseit egyedülálló módon.

Baja a vármegye második legnagyobb települése, melyet a népnyelv „Arany Bácska”névvel illet. Baját híresen egyedivé, varázslatossá természeti és épített értékei teszik, valamint a magyarok mellett évszázadok óta itt élő bunyevácok, németek, sokacok népi kultúrája. Ezt a sokszínűséget őrzik a helyi épületek és hagyományok, a helytörténeti, képzőművészeti és néprajzi gyűjtemények, melyeket a Türr István Múzeum és kiállítóhelyei tárnak a látogatók elé.

A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, mely elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, kutatja s mutatja be a látogatóknak.

Állandó kiállítás

,,BAJA 300 ÉVE VÁROS” című kiállítás a város török hódoltság utáni történetét tárja a látogatók elé, a muzeológia eszközeivel elevenítve fel pillanatképeket Baja életéből 1696-tól 1990-ig. A kiállítás különleges tárgyakat mutat be a török korból, majd időutazásra hív a Habsburg császárok időszakába, megemlékezve a Rákóczi-szabadságharc utáni elnéptelenedésről, valamint a Balkánról érkezett bunyevácok és szerb menekültek, illetve a XVII. század végén bevándorolt német lakosság letelepedéséről. A XIX. század utolsó harmadát a korszak tárgyi emlékei, a szerb megszállás idejét pedig korabeli dokumentumok idézik meg. Emellett egy autentikus kispolgári ebédlő enteriőrje is megtekinthető, amely a mindennapi élet atmoszféráját hozza közelebb a látogatókhoz. Ez a kiállítás Baja gazdag történelmét és kulturális sokszínűségét mutatja be, bemutatva a város fejlődésének jelentős korszakait és közösségeinek hagyatékát.

A helytörténeti gyűjtemény különlegességei közé tartoznak olyan kiemelkedő tárgyak és dokumentumok, mint Türr István és a szintén bajai származású Mészáros Lázár relikviái, valamint személyükkel kapcsolatos iratok és fényképek. A gyűjtemény egyik értékes része a Céllövész Társulat lőtábla-gyűjteménye, amely a korabeli kulturális és szórakozási szokásokról tanúskodik, illetve az I. világháborús sapkajelvényekből álló jelentős kollekció. A két világháború közötti időszakot a Sauerborn család egykori szalongarnitúrája idézi meg, amely ajándékként került a múzeumhoz. A gyűjtemény napjainkban több mint 6000 műtárgyat foglal magában, beleértve a kortárs gyűjtéseket is, amelyek tovább gazdagítják a múzeum történeti és kulturális értékeit.

A néprajzi gyűjtemény a Baja környéki néprajzi csoportok kulturális örökségét tárgycsoportonként mutatja be, átfogó képet nyújtva a hagyományos paraszti kultúrákról. A kiállítás során megismerhetők a mindennapi élethez és a kézművességhez kapcsolódó tárgyféleségek, mint például a cigány famunkák, a falusi szőttesek és textilmunkák, valamint a különböző viseletek. A bemutatott kollekcióban helyet kapnak továbbá a jellegzetes fazekasáruk, a festett bútorok, a bajai ötvösmunkák, valamint a háziipari készítmények, amelyek mind a régió sokszínű hagyományainak gazdagságát tükrözik. A kiállítás nemcsak a tárgyakat, hanem azok történeti és kulturális hátterét is közelebb hozza a látogatókhoz.

A régészeti gyűjtemény kiemelkedő része a népvándorlás korából és az avar időszakból származó leletanyag, amely különleges betekintést nyújt a múltba. A gyűjtemény egyik legértékesebb kincse az Európában egyedülálló, teljes egészében feltárt szarmata temető leletegyüttese, amely páratlan információkkal gazdagítja a korszak kutatását. A múzeum régészeti gyűjteménye több korszak tárgyain keresztül eleveníti fel az egykoron itt élt emberek életmódját, temetkezési szokásait és hitvilágát. A kiállítás nemcsak az ősi kultúrákat mutatja be, hanem izgalmas bepillantást enged a régészek munkájába is, így közelebb hozva a látogatókhoz a múlt felfedezésének élményét.

,,Élet a Dunán” című tárlat átfogóan mutatja be a Duna menti életformát, különös tekintettel a halászok, hajósok és kereskedők mindennapjaira. A kiállítás első tematikus egysége a halfeldolgozás és értékesítés folyamatába enged betekintést, bemutatva e tevékenységek eszközeit és technikáit.

A következő szekcióban a Baja környéki hajóácsok mestersége kerül középpontba. A kiállított szerszámok és korabeli fényképek a hajóácsok által készített vízi közlekedési eszközöket – például fahajókat, dereglyéket és gabonaőrlő hajómalmokat – mutatják be. Baja már a 18–19. században is jelentős kikötőváros volt, ahol a Duna sodrását vízimalmok működtetésére használták. Ezt a korszakot idézi a kiállításon látható hajómalom makettje, amely hűen szemlélteti a folyóval összefonódó életet.

A kiállítás következő részében Nepomuki Szent János faszobra kapott helyet, aki a molnárok és vízen járók védőszentjeként tisztelt alak. A szent kultuszának erőteljes jelenlétét bizonyítja, hogy Baján már az 1760-as években kápolnát emeltek tiszteletére. A tárlat nemcsak a Duna menti életforma gazdagságát, hanem annak kulturális és vallási vonatkozásait is átfogóan bemutatja.

Múzeumpedagógiai foglalkozások az állandó kiállításokhoz kapcsolódnak, melynek témái:

• Örökségünk nyomában:  barangolás a tárlatban, Baja város régészeti, néprajzi, helytörténeti emlékei között.
• Kincsek víz és föld alatt: megismerteti az egykoron itt élt emberek életmódjával, temetkezési szokásaival, hitvilágával, a régészek izgalmas munkájával és kincskeresés invitálják a gyermekeket a múzeumban.
• Halak – hálók, élet a Dunán: játékos foglalkozás a Duna természeti kincsei megismeréséhez, a halászok életmódjának bemutatásához.
• Ki lakik a szomszédban?: Ismerkedés a Baján élő néprajzi csoportok (sárközi magyar, sváb, bunyevác, cigány, sokác) viseleti-, ünnepi-, gasztronómiai szokásaival.
• „Mindennapi kenyerünk” – A kenyér útja a megvetéstől a kenyérsütésig.
• Nemzeti ünnepekhez és a helytörténethez kapcsolódó foglalkozások!

A Múzeum

Baján a harmincas években olyan magángyűjtemények jöttek létre, melyek a XX. századi modern magyar képzőművészet mára már klasszikussá vált alkotóinak munkáit tartalmazzák. A műgyűjtőket ezen időszakban nagyban inspirálta a városban letelepedő Nagy István, az erdélyi származású alkotó festőművész jelenléte is, ugyanis a jelentősebb bajai műgyűjtemények főként a Nagy István-képek rendszeres és módszeres gyűjtése nyomán jöttek létre. A bajai múzeum alapításában jelentős szerepe volt még Oltványi (Artinger) Imre műgyűjtő és művészeti írónak, aki 1936-ra a Gresham-kör alkotóinak munkáiból (többek között Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Egry József, Ferenczy Noémi, Kádár Béla, Kmetty János, Márffy Ödön, Szőnyi István) egy olyan kollekciót hozott létre, amely megteremtette az első kortárs magyar képtár alapjait.

Baja, a vizek városa, lenyűgöző természeti és épített értékeivel várja látogatóit. A Sugovica mentén húzódó festői táj és a város mediterrán hangulatot árasztó régi utcái különleges élményt nyújtanak. A város életében a Duna és annak holtága, a Sugovica, meghatározó szerepet tölt be. Homokos és zátonyos partjai ideálisak a napfürdőzéshez, a vízi sportokhoz, kirándulásokhoz és hajózáshoz.

Baja környékén felfedezhetjük a Gemenci erdő páratlan szépségű vízparti tájait, valamint az Alsó-Duna ártéri ligeterdőkkel borított területeit. Ez a terület nemcsak lenyűgöző látványa miatt kiemelkedő, hanem gazdag, védett növény- és állatvilága révén is, amelyek Magyarország legszebb természeti kincsei közé tartoznak. Baja tökéletes úti cél mindazok számára, akik szeretnék felfedezni a természet és a történelem harmóniáját.

Nyitva tartás: Kedd – szombat 10-18-ig

Jegyárak: Felnőtt 2000 Ft, diák /nyugdíjas 1000 Ft