Blaskovich Múzeum Tápiószele
Tápiószele, Múzeum út 13, 2766 Magyarország
A botanikailag is érdekes park közepén álló tápiószelei Blaskovich Múzeumnak otthont adó klasszicizáló kúria 1906-ban épült.
E kisnemesi udvarházat vásárolta meg Blaskovich György (1878-1960), aki jogi és testvére Blaskovich János (1883-1967), aki mezőgazdasági akadémiát végzett. A két fivér 1912-ben költözött Tápiószelére.
A tápiószelei múzeum története két szálon is indult. Az egyik szál a Blaskovich testvérpár régészeti tevékenysége. Az ő kezdeményezésükre indítja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) 1923-ban azt az ásatást, melynek során Tápiószentmártonban, a sőregi út mellett emelkedő dombon egy szkítakori fejedelmi sírból előkerül a híres “aranyszarvas”, a tűzben aranyozott, szarvas alakú, elektron pajzsdísz. Régészeti kutatásaik közben bukkantak rá a tápiószelei szkítakori temetőre is, ahol a Nemzeti Múzeum régészei 1938 és 1953 között végeztek ásatást. Az itt talált leletek biztosítására 1947-ben a Blaskovich-kúriában megszervezték a MNM múzeumi gyűjtőhelyét.
Másik szál a múzeum létrejöttében a Blaskovichok műgyűjtő szenvedélye, aminek kezdete a múlt század közepéig nyúlik vissza és a nagyapa, Blaskovich Gyula (1809-1850) nevéhez fűződik. 1848 tavaszát írták még, amikor Heves megye alispánjaként festményeket és metszeteket vásárolt a néhai egri érsek, Pyrker János László hagyatékából. Miután testvéreitől -földért cserébe- megszerezte a családi “régiségeket” is, megteremtette a Blaskovich-gyűjtemény alapjait. Halálával e kollekció Gyula nevű fiára (1843-1911) szállt, ki tovább gyarapította apjának hagyatékát. Műgyűjteményének legértékesebb darabjai 1889-ben a nagybányai történeti, majd 1896-ban Budapesten a millenáris kiállítás történeti főcsoportjában is bemutatásra kerültek.Fiai: György és János tudatos munkával fejlesztették tovább az öröklött anyagot. Egész életüket annak rendelték alá, hogy családi gyűjteményük együtt, egyben és Tápiószelén maradjon.
Múzeumkert
A tápiószelei Blaskovich kúriakert különleges értéket képvisel a 20. század eleji kúriakertek sorában, ennek kiemelkedő példája. A tápiószelei kúriakertet tervezését és kialakítását 1915 körül kezdték el a Blaskovich fivérek, akik Blazsek Ágoston székesfővárosi főkertészt bízták meg a kivitelezéssel.
A kúriát övező kert ma 1,4 hektár, ami is botanikailag érdekes. Az angolpark jellegű kertet íves vonalvezetésű sétautak tárják fel, pihenőkkel megszakítva. A fák között platánok, tölgyek, szilek, fenyők, hársak és vadgesztenyék, juharok élnek, alattuk díszcserjék, a talajszinten pedig ibolyák, gyöngyvirágok díszlenek. A park fái, cserjéi jórészt egyidősek a kúriával, ami 1911-ben került a család birtokába. Gazdag a madárállománya. 2011 óta Madárbarát Kert címet viseli, mert a múzeumi civil egyesület révén bekapcsolódtak a Magyar Madártani Egyesület madárbarát programjába.
Tápiószele Önkormányzata a tápiószelei múzeum parkját 2009-ben helyi jelentőségű védett természeti területté, majd a Kulturális Örökség Hivatal 2010-ben a teljes egykori Blaskovich kúriakertet védetté nyilvánította.
