2023. április 9-én rendezik meg Szigetbecsén a nagy hagyományokkal bíró, egyedülálló programot, a tojásfutást.

A húsvéti tojásfutást a 18. század elején Stájerországból, Ausztriából idetelepített sváb családok hoztak magukkal, mely a szülőföldjükön honos népszokás volt, s megőrzésével a folytonosságot, a kapcsolatot biztosították régi hazájukkal.  A hagyomány kisebb változásokon ment át, összeolvadtak a két különböző – magyar, sváb – kultúra elemei.

Régebben húsvét hétfőjén, ám már évek óta vasárnap tartják a tojásfutást Szigetbecsén.. Már az előző napon megindul a tojásgyűjtés, melyet régen a 17-21 éves legények végeztek, ma pedig az iskolások.

Ezeket a tojásokat azután a játék napján kiviszik a Petőfi Sándor utcára, és 20-30 centiméteres távolságokra lerakják egyenesen, sorban. Úgy mesélték a régiek, hogy a futás régen amolyan virtus volt a legények közt. A versengés a szegényebb alszeg és a gazdagabb fölszeg között is folyt.

A két futó öltözete szinte semmit sem változott: bő, fehér gyolcsing, gatya, fekete kalap, rajta piros, zöld szalagok, s ugyanilyenek átkötve a vállukon is. Csuklójukat, bokájukat szintén átkötik ilyen pántlikákkal, és megmaradt a kasmírkendő, amit a derekukra kötnek. A csizmát felváltotta a sportcipő, de előfordult már jó idő esetén, hogy zokniban táncoltak a fiúk, így még ügyesebben tudtak lépkedni a tojások között. Elmaradhatatlan a fehér kesztyű, hidegben pedig a száj elé tartott fehér zsebkendő is.

A futás után következett a tényleges tojásgyűjtés versenye, amikor szintén ellenkező irányba elindultak a legények, de most már ügyesen zenére „futva”, közben fel-felkapkodva a földről a tojásokat. A cél: felszedni az összes tojást, nyilván rövidebb idő alatt, mint a másik futó. Ma már a táncolásra, a szórakozásra helyeződik a hangsúly. A két önkéntes jelentkező fiú kézen fogva elindul az asztaltól a tojássor végéhez, ahol leszúrják a földbe a magyar zászlót.

A tojásfutást követően húsvéti bált rendeznek.