A Nógrád vármegyei Sámsonháza felett magasodó Fejér-kő vára (más néven Fehérkő vagy Sámson vára) különleges helyet foglal el a környék erődítményei között.

Míg a legtöbb vár a török idők viharai során pusztult el, Fejér-kő már hatszáz évvel ezelőtt is romként állt, amikor a szomszédos erősségek még teljes pompájukban magasodtak.

A hagyomány szerint a várat II. Vak Béla király (1131–1141) uralkodása idején egy pártütő főúr, Sámson építtette. Ő Boris trónkövetelő híve volt – Boris Könyves Kálmán király (1095–1116) második feleségétől, Eufémiától született, akit a krónikák szerint a király házasságtörés miatt eltaszított magától. Az erődítmény kezdetben palánkvárként állhatott, majd a 13. század második felében a környék hófehér mészkövéből építették át erős kővárrá.

Fejér-kő kettős védelmi övvel rendelkezett: belső várfala 2,5 méter vastag volt, jelenlegi magassága 7 métert ér el, eredetileg pedig akár 10–12 méterre is magasodhatott. A bejárat északról nyílott, a palotaszárny két emeletes épülete fagerendás födémmel és téglából készült nyílásáthidalókkal rendelkezett.

A vár pusztulását valószínűleg tűzvész okozta. A palotaszárny padlóján vastag égett réteget tártak fel, amely után az épületet már nem állították helyre. Az első írásos említése 1409-ből származik, amikor már „Fejérkő várhely”-ként szerepel egy oklevélben. 1424-ben Zsigmond király előbb második feleségének, Cillei Borbálának adományozta Sámsonházát, majd még ugyanabban az évben Tari Lőrinc, a „pokoljárásáról” ismert főúr került birtokába. Halála után fia, Tari Rupert, majd unokája, Tari György örökölte a várhelyet.

A régészeti leletek arra utalnak, hogy a romos várnak Mátyás és II. Ulászló korában is lehetett szerepe: ágyúgolyók és Ulászló-kori dénárok kerültek elő a feltárások során.

Régészeti és építészeti emlékek

A várhegy tetején cölöpszerkezet, valamint agyagtapasztásos, vesszőfonatos maradványok utalnak egy korábbi faerődítményre. A kővár a 13. század második felében épült, hófehér, helyi mészkő felhasználásával. A külső védőövet „falszoros” erősítette a keleti és déli oldalon. A legépebben fennmaradt rész ma a belső fal északi szakasza, amely a palotaszárny északi oldalát alkotta.

A vár nyugati szélén ma is jól kivehető a sziklába vájt ciszterna, közepén kerek, faragott kövekből rakott vízgyűjtővel. Ez biztosította az itt élők ivóvizét. A tűz pusztítását vastag égésrétegek bizonyítják, s úgy tűnik, az erődítmény soha nem nyerte vissza korábbi erejét.

Táji környezet és mai jelentőség

Fejér-kő vára Sámsonháza fölött, egy magas, kerekded szikladombon állt, nevét a déli oldal fehéres szikláiról kapta. A romok a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet részeként ma is látogathatók: a tanösvényen nemcsak a várat, hanem geológiai és botanikai érdekességeket is megismerhetnek a túrázók.

A vár alatti kőfejtő napjainkban geológiai bemutatóhelyként szolgál, ahol a kőzetrétegek és fosszíliák izgalmas természettudományos élményt kínálnak. A környéken jelzett túraútvonalak, kilátópontok és pihenőhelyek várják a látogatókat, ahonnan tiszta időben a Cserhát tágas völgyeire és távolabbi hegyvonulataira is gyönyörű panoráma nyílik.

A várrom egész évben látogatható.