Dömösi prépostság
Dömös, Felsőfalu Lakótelep, 2027 Magyarország
Több kastélyt, palotát építettek az Árpád-házi királyok a Visegrádi-hegységben, ezek közül kiemelkedő szerepe volt a 11. században a dömösinek.
A dömösi palota a magyar királyok kedvelt tartózkodási helye volt, a prépostság története kilencszáz évre nyúlik vissza. Álmos herceg, Könyves Kálmán király öccse alapította 1107-ben, ekkor épült fel a bazilika, főszentélye alatt a csarnokkriptával.
1113-ban Kálmán megvakíttatta az ellene fellázadó Álmost és annak fiát, a későbbi II. Bélát. Álmos ezután a dömösi prépostságban élt. Kálmán király később, amikor halálát érezte közeledni, – hogy fiának biztosítsa a trónt – elküldte udvaroncát Dömösre, fogja el és ölje meg a herceget, ne örökölhessen halála esetén.
A prépostság a középkor végéig működött annak ellenére, hogy rossz állapota miatt először Károly Róbert akarta megszüntetni, utóbb Zsigmond király kívánta az épületegyüttest az olivetánus bencéseknek adni. A monostort később valószínűleg felégették a tatárok, a 18. században pedig köveit is széthordták.
A templom föld feletti építményéből csak csekély romok maradtak meg. A középhajó vastag falainak maradványait a szentély előtt néhány méter magasságig, az oldalhajók apszisát az előbbihez simulva, de már alig kiemelkedően a föld színéből mutatja be koznzerválva.
A többi, ami a terepszint felett látható, beton kiegészítés, így a két torony lábazatának jelzése is.
A mellékhajók apszisaitól kétoldalt egy-egy negyedköríves lépcső indul az altemplomba, mely a főhajó szentélye alatt fekszik. Itt hat középoszlop és a falakhoz támaszkodó tíz féloszlop tartja a keresztboltozat mezőit.
Az oldalfalak részben faragott kövekkel burkoltak, részben köpenyezés nélkül láthatók a kitöltő kőfalak.
A szentély íves alaprajzú, mellette egy-egy félköríves fülke. A nyolcszögű pillérek, félpillérek, hevederívek téglából falazva helyreállítottak, néhány helyen az ásatások során előkerült lábazatok és fejezetek beépítésével. Az utóbbiak mindegyike más és más – geometrikus, növénydíszes vagy figurális – a román építészet gyakorlatának megfelelően. A boltozatok nem kerültek helyreállításra, üvegbeton szerkezet ad kellemes megvilágítást.
A szentély D-i falához csatlakozott az egykori kúria. A feltárt romokból egy dongaboltozatos pince észlelhető.
A hajdani templomnak, valamint a déli oldalán álló egykori királyi kastély és a prépostság épületének így csak alapfalai maradtak meg, az altemplom azonban fennmaradt. A régészeti feltárása 1977-ben kezdődött, rekonstrukciója pedig 1989-ben fejeződött be.
