Gánti Bauxitföldtani Park

Gánt, Gánti bauxit földtani park, Bányatelep, Magyarország

A marsbéli tájnak tűnő, 127 500 négyzetméter területű gánti bányagödörnél egy 13 állomásból álló informatív tanösvény kalauzolja végig a látogatókat.

.

1920-ban Balás Jenő bányamérnök hatalmas karsztbauxittelepre bukkant az addig viszonylag jelentéktelen, csendes kis falu, Gánt határában. Hosszas előkészítő fázis után 1926-ban indult meg a kitermelés. Az 1930-as években már a világ legtöbbet termelő bauxitbányái közé tartozott. A csúcsteljesítmény éve 1953 volt: ekkor 600.000 tonna ércet nyertek ki a bányarendszerből, ami ahhoz képest is tekintélyes mennyiség, hogy működésének évei alatt összesen 10.000.000 tonna bauxitot adott a világnak. A bánya nem csak a mennyiséget, hanem a minőséget tekintve is az élvonalba tartozott.

Egymás után nyíltak a különböző külszíni fejtések, az utolsóban az 1980-as évek elején indult a munka, itt található a ma látogatható tanösvény.

A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum bejárata előtti parkolóból induló ösvény útvonala a hullámosan változó felületű, vöröslő bányagödörben kalauzol végig bennünket, melynek északi-északnyugati oldalát magas bányafalak határolják. A korláttal szegélyezett sétaúton juthatunk fel a bauxitmező tetejére, ahonnan a bányagödör teljes egésze belátható. Megfigyelhetjük innen az oldalfalakról “lefolyó” bauxitos lejtőtörmeléket, mely alól itt-ott karbonátos tömbök bukkannak elő, az egykori trópusi karsztfelszínről árulkodó kisebb kúpszerű kiemelkedéseket (kőbörcöket) és a vetőfal jelenleg is tartó karsztosodási folyamatait jelző, furcsa alakú “harapásokat”. A kémiai reakciók következtében a bányafalakon kirajzolódik az egykori dús növényzet gyökérhálózata.

Gánt, Gánti bauxit földtani park, Bányatelep, Magyarország

#CsodalatosMagyarorszag Kövess minket Instagramon is!

Használd posztjaidnál a #CsodalatosMagyarorszag hashtaget!