Szent Mihály-templom Csempeszkopács
Csempeszkopács, Árpád tér 11, Magyarország
Egy mesterséges dombon áll Csempeszkopács büszkeséges, az Árpád-kori templom.
Csempeszkopács két falu Csempeszháza és Kopács egyesüléséből jött létre, a település Kopácsi falurészén már 1250-ben állt egy román kori templom, ebből jött létre a Szent Mihály plébániatemplom, aminek első okleveles említése 1342-ből származik.
A templom egy kis mesterséges dombon áll. Téglából épült, falazatából római kori téglák és sírkőmaradványok kerültek elő. Az egyhajós, mesterséges dombon, szabadon álló templom funkciójában, építészeti tömeg és részletképzésében egyaránt, kicsinyítetten a Jáki kegyúri templom hatását mutatja. Külső felületét a barokk korig nem vakolták be. A hajó északi falán Dorfmeister István Szentháromság című képe látható rokokó keretben, oromzatán Szent Mihály főangyal fából faragott szobra áll.
Az épület a román kori falusi építészet egyik kimagasló emléke.
A templomot körülölelő parkot, a nagyon szép látványt adó kivilágítással együtt 2001-ben létesítette az önkormányzat. A parkban kapott helyet Módi Péter Eleink című szobra, a templomtéren álló ősfákat az első világháborúban elhunytak emlékére ültették.
A templom Magyarország egyik legkisebb, működő temploma. Építészeti értékei mellett nem halványulnak el funkcionális értékei sem. A templomban rendszeresen tartanak katolikus miséket és evangélikus Istentiszteletet is. Emellett a templom a megye egyik leglátogatottabb műemléke.
A templom körül hagyományosan gyakran tartottak plébániai vásárokat. Ezek hagyományait idézik fel a Szentháromság vasárnapján tartott “Középkori Vásárnapok”, ahol kézműves kirakodó vásár, középkori lovagi ruházatok, hagyományos falusi és “úri” ruhák bemutatója, és hagyományőrző műsorok zajlanak, korabeli, és mai étkek felszolgálása mellett.