A jászszentandrási Római Katolikus Templom Magyarország egyedülálló falfestményekkel rendelkező temploma, melyet mindenképpen érdemes meglátogatni.

A Jászság nyugodt, békés hangulatot árasztó vidék az Alföld északi részén, közel Mátraaljához, melynek egyik legérdekesebb műemléke a 20. század elején épült, neogótikus római katolikus templom. Különlegességét történelmi freskói teszik, a hajóban lévőt Chiovini Ferenc, a szentély és a diadalív egyházi témájú freskóit Aba-Novák Vilmos készítette, ezzel biztosítva Jászszentandrás helyét a művészettörténetben.

A jászszentandrási Római Katolikus Templom 1903-ban épült Czigler Győző budapesti műegyetemi tanár tervei alapján, Wagner Márton és társa kivitelezésében, neogótikus stílusban, melyet a Szent Kereszt felmagasztalására szentelték fel. A Krisztus és tanítványait ábrázoló freskón Aba-Novák önarcképét is megfestette, míg a diadalív jobb oldalán egy-egy helybéli arcmását örökítette meg a mester. A diadalív bal oldalán az üdvözülteket ábrázoló freskó található, ahol a magyar vonatkozású szentek és boldogok között látható István király alakja is. A szentélyben lévő színes üvegablakok Szent István, Szent Imre és Szent László királyt ábrázolják, melyek Johann Hugó és Stephán Henrik üvegfestők munkái.

A templom tornyában három harang lakik. A legidősebb harangot Walser Ferenc öntötte 1879-ben Budapesten, a másik harang 1965-ben Ducsák István őrszentmiklósi műhelyében készült.  A legfiatalabb harangot az őrbottyáni Gombos Miklós készítette 1990-ben.

Magyarország egyik leginkább egyedülálló falfestményekkel rendelkező templomában a festőművész Aba-Novák Vilmos senki máséval össze nem hasonlítható emberábrázolása látható, mely meghatározza a templom egyedi hangulatát,  monumentalitását és részletgazdagságát.

A huszadik századi magyar egyházművészet legnagyobb alkotásaiként számon tartott freskók szerencsés időpontban születtek, amikor a magyar katolikus püspöki kar különösen felkészült és lelki megújulásra nyitott emberekből állt. XI. Piusz pápa alatt indult meg ez az egyházművészeti megújulás, amelynek vezetői, köztük a püspökök, sokszor történelmi, művészettörténeti vagy más világi végzettséggel is rendelkeztek. Ekkor indult el a váci egyházmegyében a kispapok művészettörténeti képzése, és ekkor kezdődött el a szakrális művészet fejlődése Magyarországon.

A püspöki kar hozta létre azt az egyházművészeti tanácsot is Gerevich Tibor vezetésével, aminek meghatározó szerepe lett a jászszentandrási freskók létrejöttében is. Aba-Novák Vilmos és Chiovini Ferenc nem mondott le a saját művészi stílusáról és megértette ezt a kihívást, s látta, hogy a jövő művészetének azt a tanítást kell szolgálnia. Ennek a templomnak a freskói az első európai alkotásai ennek az új egyházművészetnek.

Előzetes bejelentkezés alapján látogatható.