A Kunmadarasi Református Templom az Alföld református katedrálisa, a Tisza-tavi Templomok Útjának egyik kincse.

Kunmadaras a Hortobággyal határos területen a Nagykunság legészakibb községe, melynek elnevezése a „kun” nép nevéből és a „Madaras” nevű családról kapta. A település XV. sz. elején Madaras György jászkunkapitány birtoka volt, de a katonáskodásra és a földművelésre kényszerítéssel a Nagykunságot nem sikerült leigázni. A történelem viharaiban a Nagykunság, benne Madaras falu régi kun kiváltságainak elvesztésével jobbágysorba süllyedt és a Német Lovagrend hűbérbirtokosává vált. A redempció előtti időben sok új lakos költözött a faluba, és már a XIX. sz. elején Kunmadaras lakossága a Reformációt követte, így érthetővé válik, miért építették az 1768-ban felszentelt templomukat nagyra.

Madarason az első templomot Szegedi János lelkész vezetésével 1630 körül vályogból építették és náddal fedték. A török sereget támogató tatár hadak 1683-ban és 1697-ben nagy károkat okoztak, de az elpusztult település és annak egyháza mindig új életre kelt. Az új templom építésére 1766-ban sikerült engedélyt kapni Mária-Teréziától, melyet Szilágyi Sámuel debreceni püspök szentelte fel 1768-ban. A kereszthajós templom kelet-nyugati fekvésű, melyhez új kőtornyot is építettek, ami elbírta a 4 és 6 mázsás harangokat, majd 1805-ben két újabb harang került a toronyba. A toronysisak 1880-ra annyira megrongálódott, hogy még abban az évben lebontották, majd a falakat megemelve egy külön bástyaszobát építettek, ezért a körüljárót is feljebb vitték, a torony magassága így 44 méter lett. A templommal szemben 1858-ban elkészült a lelkészlak is.

Református Templomot az 1860-as években átalakították, ekkor nyerte el ma látható végleges alakját, kereszt-alakú, négy-karzatos, ugyancsak négy bejárati ajtóval, melynek hozzáépített hatalmas méretű tornya ma is viseli a barokk stílusjegyeket. A templomban 1849. nyarán tábori kórházat működtetett Madaras, de itt lelkesítette szabadságharcos híveit Kossuth Lajos kormányzó, karosszékét a szószék alatt őrzik. A kétezer férőhelyes templom, valamint tetőszerkezete a ,,Tisza-tavi Templomok Útján” című európai-uniós projekt keretében 2014-ben felújításra került. A kunmadarasi templom a Debreceni Nagytemplom hasonmása, a szószék és az úrasztala is ugyanolyan, mint debrecenié.

A templom bejárata előtti padon kis tábla emlékeztet Csokonai Vitéz Mihály itteni küldetésére. A templomkertben a bejárattal szemben található az 1848-49-es szabadságharc mártírjának, Helmeczi József lelkésznek az emlékköve is, valamint a kunmadarasi szükségkórházban elhunyt honvédek emlékére állított obeliszk.

1981-ben a parókia épületét egy gyülekezeti teremmel egészítették ki, mely kiváló helyszíne lett a téli istentiszteleteknek és egyéb gyülekezeti eseményeknek. A templom története elválaszthatatlan a település történetétől, egyaránt hirdeti a madarasi kunok méltóságát, haza iránti hűségét, hitben való szilárdságát.

A református egyház turizmusban betöltött szerepe egyre jelentősebb ebben a régióban, hiszen nagyon sok református kötődésű turisztika helyszín, emlékhely, múzeum és közgyűjtemény található itt, melyet érdemes felkeresni.