Református Nagytemplom Cegléd
Cegléd, 2700 Magyarország
A ceglédi Református Nagytemplom tervezője Hild József, építését 1836-ban kezdték, és 1870-ben fejezték be, de kupolája később, 1895-96-ban készült el.
A görög kereszt alaprajzú, kupolával fedett templomépület 1952 óta műemlék. Északi, főhomlokzatán a kistoronyok között előreugró, négy ión oszlop tartotta timpanonnal lezárt előcsarnok van. A ión oszlopok mögött, az oszlopközöknek megfelelően, három egyforma nagyságú és kiképzésű, téglalap alakú ajtó vezet a belső térbe, felettük egy-egy kisebb, négyszögletes alakú ablakkal. Az előcsarnok két oldalán, a tornyok alsó főpárkány alatti szakaszán, egy-egy kagylós lezárású fülke, felettük szintén egy-egy négyszögletes ablak van.
A főpárkány felett a tornyokon bábos korlát fut körbe, ennek sarokpilléreire támaszkodnak a torony teljes második szakaszán végigfutó lapos sarokpillérek. A pillérek közötti, félköríves záródású, záróköves ablakok feletti, órával kitöltött teret háromszögű orompárkány zárja le. A háromszögű orommező felett újabb, sarkain balluszterrel és vázákkal díszített mellvéd, majd nyolcszögletes, keskenyebb toronyszakasz következik: vagyis a lanternás kupola. A timpanon mögötti, tojásdad alakú kupoladobot lizénák tagolják, minden második szakaszban egy-egy félköríves lezárású ablakkal. Magasra emelkedő, vörösrézzel fedett kupolájának tetején hat oszlopon álló lanterna.
Az épület keleti és nyugati keresztszárának egyforma kiképzésű homlokzata három részre tagozódik. Az oldalsó, keskeny részek sávozással díszítettek, a középrizalitot pedig két falpillértől tartott timpanon foglalja egységes keretbe. Ebben helyezkedik el az előrébb ugró szintén timpanonos kapubejárat, kétoldalt egy-egy ablakkal. A kapubejárat felett a rizalit felső részét hatalmas félkörablak tölti ki.
A déli homlokzaton a középütt kiemelkedő keresztszárhoz félkörös apszis csatlakozik, közepén téglalap alakú kapuval, mellette két ablakkal. Az osztópárkány felett három, falpillérek keretezte vakablak látható.
A templom igazi értéke klasszikus, kiegyensúlyozott belső térkialakitása. A kupolatérhez csatlakozó keresztszárak tagolják, egyben áttekinthetővé teszik az együttest. A déli oldal kivételével a három keresztszárban négy, dór oszlop tartotta karzatot alakítottak ki. Hatásos a méretellentét a kupolát hordó dór sarokpillérek és a karzatokat tartó, karcsú dór oszlopok között. Az egyszerű kialakítású belsőt a csegelyek közötti, illetve a karzatok mögött a keresztszárak nagy, félkör alakú ablakai világítják meg.
A templom berendezéséből említésre méltó az északi karzaton elhelyezett, 1860-ban Országh Sándor által épített orgona, melyet Barakovics János bővített és újított fel 1929-ben, az 1936-os tűzvészkor megsérült. 2002-ben új elektromos orgona került a templomba, Albert Péter elektromérnök találmánya. Az orgona 4 manuál-pedálos és 63 regiszteres.
A templom három harangját Szlezák László öntötte Budapesten 1924-ben. A keleti toronyban függő nagyharang 3128 kg, a nyugati torony harangjai 720 és 55 kg súlyuak, a negyedik harang 1161 kg, ez a harang 1911-ből való.
A templom úrasztali edényei közül érdemes megemlíteni a legrégibb darabot, azt a henger alakú, egyszerű kialakítású ónkannát, melyet a oldalán olvasható felirat szerint Gesztelyi János, a gyülekezet kurátora készíttetett és ajándékozott a ceglédi eklézsiának 1722. december 15-én. A kanna feltehetőleg Rőder Miklós pesti mester munkája.
