Nagyrábéi Református műemlék templom
Nagyrábéi Református műemlék templom
A zsindelyfedésű Nagyrábéi Református műemlék templom a település központjában magasodik.
Nagyrábé félúton helyezkedik el Berettyóújfalu és Püspökladány között, és a település első okleveles említése 1215-ből, a Váradi Regestrumban “Rábé” néven szerepel. Az első Nagyrábé a Berettyó által formált szigeten állt, ahol ebben az időben egy egyháza és középkori temploma is volt. A 17. század viszontagságai során a templom elpusztult, és valószínűleg többször is újjá kellett építenie a lakosságnak. A ma is álló református templomot 1803 és 1809 között emelték, és ez Nagyrábé egyetlen országos védettségű műemléke.
A Nagyrábéi Református templom szószéke copf stílusú, az 1800 körüli időkből való, klasszicista berendezését Meyer Károly nagyváradi asztalos készítette 1809-ben. A templomot folyamatosan rekonstruálták, fazsindelyes tetejét 1869-ben újították fel, a négy fiatorony süvegét 1909-ben bádogozták. Az új toronysüveg előtt a Mikepércsi templomhoz hasonló erdélyi sisakja volt. Barokk orgonáját Angster József készítette 1911-ben a Rhédeyek megrendelésére.
A templom utolsó nagy felújítása 1996-ban fejeződött be, amikor műemléki védettség alá is helyezték. Külön érdekesség, hogy a templomot kizárólag a lakosok adakozásából építették fel, melynek mennyezetén a következő bibliai idézet olvasható: ”ez a hely nem egyéb, mint Isten háza, a menny kapuja.” (I. Mózes 28:17.b.)
A Nagyrábéi Református templomnak 3 harangja van, melyek közül a nagy Kálvin-harangot Hönig Frigyes öntötte 1909-ben Aradon. A középharang a Kossuth-harang, melyet Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték Sopronban 1924-ben. A Bethlen Gábor harangot (kisharang) Szlezák Ráfael öntötte Rákospalotán 1952-ben, a II. világháborúban megsérült kisharang helyett. A három új harang elnevezését, és a harangokra felkerült harangversek írását a gyülekezet akkori lelkipásztora, F. Varga Lajos végezte. A három harang temetések és emlékharangozások alkalmával szól együtt. A templom kertjében Kossuth Lajos emlékoszlopa áll, melyet 1894-ben állított Nagyrábé lakossága.
A reformátusok a térség többi településéhez hasonlóan ma is többséget alkotnak más felekezetekkel szemben, melynek eredete a sárréti falvak reformációja idejéből ered (1570-1600). Az egyházközség hosszú fennállása alatt volt kiemelt esperesi székhely és egészen elárvult falusi gyülekezet, de 1995 óta újra van a községnek, helyben lakó lelkipásztora. A Nagyrábéi Református Egyházközség jellegénél és hivatásánál fogva elsősorban spirituális szolgálatot végez (igehirdetés, lelki gondozás, hitoktatás), feladatköre minden korosztályra kiterjed, de kiemelten kezeli a gyermek és ifjúság lelki életét.
A település mind természeti, építészeti, mind néprajzi oldalról vonzó idegenforgalmi lehetőségekkel rendelkezik, ahol színes programok, a falu népét megmozgató szüreti felvonulás, és több kiállítás, értékteremtő és hagyományőrző rendezvény vonzza a turistákat Nagyrábéra.
fotó: Nagyrábé/Martin Jenei