Nagyboldogasszony Bazilika, Máriabesnyő
Gödöllő, Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika, Kapucinusok tere, Magyarország
A Nagyboldogasszony Bazilika az ország egyik leglátogatottabb Mária-kegyhelye, ahova a hívők sokasága zarándokol.
Máriabesnyő Gödöllő keleti városrésze, az egyik legismertebb búcsújáróhely hazánkban, melynek templomát a 18. században gróf Grassalkovich I. Antal építtette, és hírnevét két kegyszobor alapozta meg. A legenda szerint a 18. században, a templom építése közben, csontból készült Mária-szobrot találtak, a másikat pedig a gróf hozatta az itáliai Loretóból, egy egy méter magas, cédrusfa szobormásolatot, ami „Szerecsen Máriaként” került a köztudatba. Mindkettőnek csodatévő erőt tulajdonítottak, melyek ma is láthatóak a templomban, az előbbit a felsőtemplom főoltárán, az utóbbit pedig a mögötte lévő szentélyben.
Az eredeti kápolnát, a rengeteg ideérkező zarándok miatt, már az átadása után nem sokkal ki kellett bővíteni. A templom magába foglalta a loretói kápolna mintájára épült templomot, illetve tartozott hozzá egy altemplom és egy kripta, amely végül a Grassalkovich család temetkezési helye lett. Az építkezés 1771-ig tartott, ekkor szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére, amelyet a gróf a Hatvanból idehívott kapucinus szerzetesek gondjaira bízott, hogy a lelki gondozást nyújtsanak. Ők voltak Máriabesnyő első lakói.
A templomot 1912-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal. A jelenlegi főoltára 1917-ben készült, a mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette, a templombelsőt Márton Lajos 1942 között készített falfestményei és üvegablakai díszítik. Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók. A kapucinus rend 1912-ben, majd 1942-ben felújította a templomot, és 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor kénytelenek voltak elhagyni azt. 2022. augusztus 1-jén visszatértek a Kapucinus Testvérek Máriabesnyőre és jelenleg ők látják el a lelkipásztori szolgálatot.
A templom parkjában a szabadtéri keresztút kőszobrai állnak, kezdődve a tíz méteres kapucinus nagykereszttel. A kereszt előtt épült fel 2000 nyarán egy gyönyörű Máriakút amelyen a négy evangélista jelképei láthatók. A templom melletti gyalogút vezet a kapucinustemetőhöz, ahol gróf széki Teleki Pál, tragikus sorsú miniszterelnökünk nyugszik.
A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott. Ezt a címet rendszerint olyan templomok kapják, amelyek hosszú időszakra visszatekintő, különleges hitéleti szereppel és tekintéllyel bírnak, miközben képzőművészeti és építészeti elvárásoknak is megfelelnek. A kegytemplom így olyan illusztris hazai templomokkal került egy családba, mint a Pannonhalmi Apátság, a Szegedi Dóm, a Pécsi Székesegyház, vagy az Esztergomi és a Budapesti Bazilika.
Gróf Grassalkovich Antal volt, az ország leggazdagabb urainak egyike. Egészen Bajáig az övé volt az ország középső része, aki Istenfélő katolikus ember volt, és ő volt az egyetlen magyar főúr, aki 33 templomot épített, vagy újított fel teljesen.
A Magyar Katolikus Lexikon szerint a kegyhely: templom vagy más szent hely, ahová egy csoda vagy történelmi vonatkozás miatt hívők sokasága zarándokol a helyi ordinárius jóváhagyásával. A búcsújáróhely pedig az, amelyhez a népi hitvilág által alkotott legendák, természetfeletti látomások és csodás gyógyulások kapcsolódnak, illetve az ezek mellé vagy köré épített kápolna vagy templom.
Mária-kegyhely számos létezik a világon, köztük a már említett Loreto, Lourdes, Mariazell, Siracusa, Guadalupe. Hazánkban Máriabesnyő az egyik legfontosabb Mária-kegyhely.
Nyitvatartás: Hétfő-szombat: 9:00-16:00-ig, vasárnap: 14:00-17:00-ig
Templomlátogatás idegenvezetéssel előzetes egyeztetés után lehetséges.
