Máriaszéplaki templomrom Cikó
Cikói Romtemplom
Cikó határában található a Máriaszéplaki templomrom, egy román kori templom romjai.
A Cikó és Bonyhád között fekvő egykori, középkori településre, Széplakra, mely a török hódoltság során szinte teljesen elpusztult, ma már csak ez a 12. századi templom, az Ó-templom romjai, emlékeztetnek.
A török dúlás után az elnéptelenedett Völgységbe német telepeseket hívtak a földesurak. Nagy reményekkel érkeztek, hiszen a kánaánt ígérték nekik. Ehelyett mit találtak itt? Erdőt, elmocsarasodott réteket, puszta, sivár földeket. Ezeket kellett termővé varázsolniuk. A szokatlan klíma, nehéz munka és alultápláltság következtében sokan megbetegedtek. 1742-ben a pestis tizedelte őket. Orvosi ellátás nélkül, egészségtelen, földbe vájt kunyhókban tengődtek. Sokan vissza is tértek Németországba. Csak a Jóistenben bízhattak. Templomuk még nem volt. Hol panaszolták volna el nyomorúságukat?! Az Ó-templomhoz zarándokoltak, hogy Isten és a Szűzanya segítségét kérjék. Gyógyulásuk után idejöttek hálát adni.
1946-ig, a kitelepítésig igen élénk vallási élet folyt. Nagyboldogasszony napján (aug.15(, Kisboldogasszony napján (szept. 8.) és több Mária ünnepen gyönyörűen feldíszített szabadtéri oltárnál hallgatták a hívek az Ó-templomban a szentmisét. Templomi zászlókkal, zenekari kísérettel énekelve, imádkozva vonult a körmenet az Ó-templomhoz. Tolna, Baranya legtávolabbi csücskéből is gyalog jöttek a zarándokok. A falu népe szívesen fogadta be őket éjszakai szállásra. Sok szép Mária éneket tanultak egymástól. Máriához nem csak a nagy ünnepeken, hanem tavasztól őszig hétvégeken is ellátogattak. A családi tragédiák vagy örömteli események is elvezették őket az Ó-templomhoz. így történt ez akkor is, amikor szeretteik hazatértek Oroszországból, a „málenkij robot”-ból. Első útjuk a templomba, utána az Ó-templomhoz vezetett.
Ma már csak a szentélye áll. Halványan láthatók még egy régi freskó maradványai, előtte bádog kereszt függ. Valamikor a hívek háláját kifejező táblácskák százai borították a falakat. Még néhány évtizeddel ezelőtt is naiv festmények mutatták az akkori népbetegségben, a tüdőbajban szenvedők képeit. A mankókat is iderakták a gyógyultak. Imakönyvek százait halmozták fel itt, tele értékes, régi családi feljegyzésekkel. Sajnos, ma már ezekből a tárgyakból semmi nem található itt. Napjainkban a szentélyromnál szeptemberben szabadtéri misét tartanak.
A templomrom megjelenik Vörösmarty Mihály Széplak című versében (1828) és Illyés Gyula Kora tavasz című regényében
fotó: László Szebényi | Csodálatos Magyarország
