A Karancs hegység 685 méter magas Kápolna-hegyén áll a Margit-kápolna.

Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények.

A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg, ennek emlékére leánya, Margit a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda.

1926-ban Boroznaki Pál, a kegyhely gondnoka megkezdte a kápolna romjainak a helyén az újjáépítést közadakozásból. Ferencz István, Karancskeszi plébánosa 1926. június 13-án szentelte fel az épületet a búcsús hívek jelenlétében. A harangot 1929-ben hozták fel. Boroznaki Pál naplót vezetett, feljegyzése szerint 1927. augusztus 14-én rendezték meg a régi hagyományra alapozva „Mária halála, temetése és mennybevitele” ájtatosságot, virrasztást az ő vezetésével.

A kápolna építése 1934-ben fejeződött be. A remetelakás 1936-ban készült el.

A szentélyben lévő főoltár domborművét Bóna Kovács Károly szobrász készítette, melyet 1937 nyarán szentelt fel Réz Marián salgótarjáni Ferenc-rendi szerzetes apát, házfőnök.

1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el. 1990-ben Szőlős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán megkezdték a romos kápolna teljes újjáépítését. Az új kápolnát 1991. július 13-án szentelte fel Seregély István egri érsek több száz hívő jelenlétében. Ezt követően elkészült az új harangláb és a remetelak is.

A kápolna legutóbb 2007-ben újult meg a Karancs Kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából, július 1-jén Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel.

A szent helyet búcsújárók és turisták keresik fel évente több alkalommal.