A Hajdúdorogi Görögkatolikus Székesegyház a hitélet mellett, ünnepek idején, a hagyományok és szokások legfőbb színtere.

A város Magyarország egyetlen görög katolikus püspöki székhelye, így a hagyományos református hajdúvárosok sorában kivételt képez. A görög katolikus vallás a város történetének gerincét alkotja, egyedi kultúrája és hagyományvilága a 17. századi hajdútelepítése után válik meghatározóvá. A görögkatolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek. Elnevezésükben a „görög” szó a bizánci szertartásra, a „katolikus” pedig a Római Apostoli Székkel való egységre utal.

A város vallási közösségéről 1638-ból származnak feljegyzések. Dorog gazdái erődöt emeltek a város központjában, amelynek falain belül állt a korábbi kőtemplom maradványa, majd 1640-es években a hajdúk égetett téglából egy őrtornyot is építettek. A mai székesegyház 17. századi alapokon nyugszik, melyből mára már nem sokat látni, átépítését az 1868-as országos zsinat után határozták el, majd 1876-ig bezárólag háromhajós bazilikává alakították át. Ekkor szentelték fel és kapta az Istenszülő templomba vezetése címet, majd 1912. június 8-án a katedrálist X. Piusz pápa székesegyházi rangra emelte.

A székesegyház leglátványosabb és legjellegzetesebb homlokzata nyugat felé néz. Itt emelkedik a 48 méter magas harangtorony, amelynek csúcsa a kovácsoltvas görögkatolikus kereszttel együtt eléri az 50 méteres magasságot. A toronysisakot 2000-ben felújították, ahova egy 1 méter átmérőjű réz gömbdísz került. Az úgynevezett toronygomb amolyan időkapszulaként is működik, amely 48 méter magasról tekint le a városra, és tetején áll a két méter magas, görögkatolikus hármas kereszt. A bazilika északi és déli oldalhomlokzata hasonlóan épült fel, a templom síkjából mindkét oldalon kiugró mellékhajó található, a székesegyháznak így összesen három bejárata van. A hajdúdorogiak hagyományosan azon az ajtón lépnek be a templomba, amerről otthonuk esik. A mellékhajók mellett az oldalhomlokzathoz építették hozzá északról a sekrestye, délről a kegytárgybolt lapostetős épületét. A sekrestyéből egy ajtó nyílik a székesegyház szentélyébe.

A püspöki székesegyház belső terét a görög katolikus liturgia hagyományai szerint alakították ki, melynek legfontosabb szakrális helye a szentély, központi eleme a baldachinos főoltár. Ennek legszembetűnőbb eleme és legértékesebb része a szentélyt a főhajótól elválasztó, ötszintes szerkezettel rendelkező képfal, az Ikonosztáz, melyet a kutatók szerint az ismert ikonfestő, Jankovics Miklós készített. A 11 méter magas, 54 képből álló ikonosztázion az ország egyik legértékesebb képfala, melynek keretezése gazdagon aranyozott, világoszöld színnel szegélyezett. A nagy értékű festmények közül kiemelkedik a diakónusi ajtókon lévő Szent Mihály és Gábriel arkangyal portréja. Az ikonosztázion mellett a faragott püspöki szószék oldalát, és a püspöki széket is nagy értékű festmények díszítik.

Az Istenszülő oltára a főhajó közepén látható. A gyermekét tartó Szűz Mária alakja kiemelkedő fontosságú, az ikonon látható görög betűk a Szent Szűz vallásos címére és Jézus nevére utalnak.

A székesegyház szentélyében az ikonosztázion által elválasztott tér ad helyet a hívők jelentős részének, melyet fehér kőlapok borítanak. A szolea déli végében találhatjuk a rézfedelű, faragott márvány lábazaton álló keresztelőmedencét. A főhajó északi boltívében a máriapócsi kegykép másolata kapott helyet 2009-ben a székesegyházban, annak emlékére, hogy a máriapócsi kegytemplom belső felújításának idején a hajdúdorogi templom őrizte a kegyképet.

A székesegyház restaurálását 2004-ben fejezték be, így ma teljes pompájában, kívül-belül megújulva hirdeti Isten mindenhatóságát.

Hajdúdorog a „Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város” címmel rendelkező település, melynek lakói többségben görög katolikus vallásúak, emiatt a székesegyház a város mindennapi életében is jelentős szerepet játszik, ünnepek idején pedig a hagyományok és szokások legfőbb színtere. A nagy ünnepekhez kötődő körmenetek, a karácsonyi Szállást keres a Szent Család és talán mind közül a húsvéti pászkaszentelés hagyománya vonzza a legtöbb látogatót a székesegyházba.

Nyitvatartás: A templom a szertartásrendek időpontjában, illetve előzetes bejelentkezéssel látogatható.