Szegedi Vármúzeum és Kőtár
Szeged, Vármúzeum és kőtár, Stefánia, Magyarország
Utazz a múltba! Szeged történeti állandó kiállítása a Vármúzeumban, mely bemutatja a boszorkányperek és a betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását.
A Magyar Királyság ellen 1241 tavaszán meginduló tatár támadás Szegedet sem kímélte. IV. Béla idejében azonban a város újból fejlődésnek indult, illetve ekkor kezdődhetett a szegedi vár építése, amely a Tisza jobb partján helyezkedett el. Szeged és a vár 1543-ban a törökök kezére került. Ekkor falazták be az északi és a keleti kapukat, továbbá leszűkítették a nyugati kaput, csapóhidat építettek a déli bejárathoz, és átalakították a vár belső épületeit. A török rabság alól 1686-ban szabadult fel. A vár ekkorra rendkívül elhanyagolt állapotba került, aminek következtében 1692-ben az egész keleti fal a Tiszába omlott. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békét követően a keleti fal 1762 és 1764 között épült fel. Ebben kapott helyet a Mária Terézia kapu. Az udvar közepén állt az impozáns gótikus vártemplom, Szent Erzsébet temploma, melynek többemeletes karcsú tornya az északi oldalon emelkedett.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Szegedet is elérte. Kossuth Lajos itt tartotta meg legendássá vált 1848. október 4-i toborzóbeszédét, majd a szabadságharc utolsó hónapjaiban a kormány és az országgyűlés székhelye lett. A vár sorsát az 1879-es szegedi nagyárvíz pecsételte meg. Az egész erődítményt I. Ferenc József engedélye alapján a város lakossága bontotta el, felhasználva a középkori téglákat a város újjáépítéséhez. A megmaradt részt, az egykori Mária Terézia kaput restaurálták, kiállítóhelyet alakítottak ki benne.
Az elfeledett vár
A Vár állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából. Belépve a Várba rögtön impozáns látvány tárul elénk. A látogató egy rövidfilmet nézhet meg a vár és a város történetéről, majd egy idővonal-asztal segítségével kaphat bővebb információt. A falakon látható klasszikus tablók a vár és az azt körülvevő város történetéről mesélnek. A terem végében elhelyezett vitrinben a földrétegek a történelmi korokat szimbolizálják, benne az adott időszak tárgyi emlékeivel.
Boszorkánypróba
A másik hajóba lépve a látogatók egy installáció segítségével kiállhatják a boszorkánypróbát: ha fellépünk az emelvényre, és megérintjük az oszlopot a kijelölt helyen, akkor megtudhatjuk, hogy boszorkányok vagyunk-e vagy sem. Emellett érdekes információkat kaphatnak a szegedi boszorkányperekről, a népnyelvben használt kifejezésekről és a boszorkányság néprajzi vonatkozásairól.
A népi hitvilág a mai napig egyik leggazdagabb területe a boszorkányság hiedelemköre. A legtragikusabb magyarországi boszorkányperre 1728-ban Szegeden került sor. A legfőbb vád ellenük az volt, hogy rossz időjárást, betegségeket és szegénységet hoztak a városra. A gyanúsítottak máglyán való megégetésére a Tisza partján a mai Boszorkányszigetnek nevezett helyen került sor 1728. július 23-án. A boszorkányüldözésnek Mária Terézia 1755-ös rendelete vetett véget.
Betyároszlop
Az interaktív kiállítás következő állomása a forgatható betyároszlop. Az oszlopon – amennyiben helyesen illesztjük össze az egyes részeket – Rózsa Sándorról és a betyárvilágról szóló információkat olvashatunk. Az oszlop utáni installáció egy börtönt jelképez. A börtönön áthaladva hallható hangeffektek, valamint a mennyezetről lelógó láncok, bilincsek az egykor működő szegedi várbörtön hangulatát idézik fel. A kiállítás tárgyai, a nyakkalodák, bilincsek kézbevetők. Ezeket kipróbálva, azt is megtudhatjuk, hogy milyen lehetett a várbörtön fogságában élni.
Pusztító ár
Továbbhaladva a nagyárvíz pusztításával, majd a város újjászületésével ismerkedhetünk meg. Az érintőképernyők segítségével gazdag fotó- és videóanyagot lehet megtekinteni a víz pusztította Szegedről és az újjáépítésről.
1879. március 12. A víz hajnali 2 órakor szakította át a töltést, először Rókust és a Felsővárost érte el, majd a Belváros, végül pedig Alsóváros felé vette az irányt. Reggelre gyakorlatilag a földdel vált egyenlővé Szeged. Mérhetetlen károk keletkeztek: körülbelül 200 ember esett áldozatául az árnak, s a város 6000 házából csupán 260 maradt épen. A kiállítást egy különleges fal zárja, melyben buborékoló vízoszlop előtt láthatjuk az árvíz előtti és utáni Szeged térképét.
Kőtár
A térből kisétálva a vár udvarára a Tisza felé, a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók. Itt újabb érdekes régészeti tárgyak, kőinstallációk fedezhetőek fel. Láthatunk díszes oszlopfejeket, gótikus bordatöredéket, szenteltvíztartót, de helyet kapott a lebontott Szent Demeter templom homlokzatáról származó 18. századi Szent Demeter szobor vagy a Vasas Szent Péter szobor is.
A kiállításhoz Audio Guide (hangos vezetés), ill. látássérültek részére akadálymentesített (audionarrált) Audio Guide szolgáltatás igényelhető.
Nyitva tartás: minden nap 10:00-18:00
