A Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjtemény a táj múltjának történeti értékeit, kultúráját és hagyományait tárja a látogatók elé.

Szeghalmot gyakran emlegetik a Sárrét fővárosaként. A település a Berettyó torkolatánál fekszik, ahol a gyönyörű ártéri erdők kíséretében a Berettyó a Sebes-Körössel egyesül. A Nagy-Sárrét legendás vízi világát évszázadokon át a kanyargós, lassú folyású Berettyó folyó éltette és tartotta fenn. A 19. század elején ez még olyan területe volt az Alföldnek, amelyet csaknem minden évben elöntött a víz. Ezeken a tájakon a nádtermesztés, a halászat, a vadászat és a pákászat jelentette a népi megélhetés alapját, a szilaj állattartás mellett a földművelés pedig csak másodlagos szerepet kapott. A közlekedést csupán kanyargós földutak biztosították. A paraszti gazdálkodás az 1800-as évek második felétől indult el. Ennek az ősi tájnak egy része a mai napig fennmaradt, és a folyószabályozások előtti időkbe vezeti vissza az ide látogatót.

Ha szeretné megismerni Szeghalom hagyományos sárréti népi életmódját, néprajzi és történeti folyamatait, erre a legjobb hely a felújított Wenckheim-D’Orsay kastély, amely otthont ad a Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjteményének. Itt a néprajz, a helytörténet, a képzőművészet és a technikatörténet körében gazdag válogatás tekinthető meg. A gyűjtemény gyűjtőköre a Szeghalommal szomszédos településekre is kiterjed.

A Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjtemény tárgyi egységei a néprajzi és történeti folyamatokat mutatják be, melyek tárgyi alapjai Miklya Jenő helytörténet-kutató nevéhez fűződnek. A művelődési házban megszervezte a honismereti szakkört, amelynek eredményeként több helyi kiadvány is napvilágot látott. Talán a legkiemelkedőbb munka a bibliofil kiadványok terén a Sárréti Füzetek sorozat elindítása volt, amely tizenegy kiadványt tartalmaz. A tárgyi és dokumentációs együttes jelentősen gyarapodott Szeghalmy Gyula hagyatékával, valamint Sinka István személyes tárgyaival és könyvtárával.

Állandó kiállítások

Az Üveges terem a folyószabályozások előtti tevékenységeket mutatja be, mint a nádalás, gyékényfeldolgozás, kosárfonás, méhészkedés, valamint az ősfoglalkozások közül a pásztorkodás és a halászat eszközkészletét. Emellett megismerhetjük a hagyományos sárréti parasztház mindennapjait is. Itt láthatók a földművelés tárgyi anyagai, valamint a település önkormányzatiságára, intézménytörténetére utaló kiállításrészletek is.

A Mesterségek termében különféle foglalkozások tárgyai, műhelyek és használati eszközök kerültek kiállításra. Az első egységekben a paraszti életmódot kiszolgáló iparosság tárgyi anyaga (ács, asztalos, seprűkötő, kötélgyártó, kovács, köszörűs), valamint a helyi alapanyagokat feldolgozó kismesterségek eszközkészlete (tímár, csizmadia, cipész, órás, kalapos, borbély) kerül bemutatásra. A műhelyberendezésekben a helyi lakosság által használt technikai vívmányok, eszközök láthatók.

A Sárréti Múzeum állandó kiállításai mellett számos időszakos kiállítást is rendez, amelyek általában a Sárrét múltjához kapcsolódnak, de kortárs művészek munkái is láthatók. Emellett a kutatómunkához is segítséget nyújtanak a könyvtáruk adat- és fotótárlatuk anyagával, amelyhez személyes segítséget és nyugodt körülményeket biztosítanak az érdeklődők számára.

A Nagy-Sárrét kiterjedt vízi világát főként a Berettyó éltette. A folyó 1866-ig – amíg ásott kanálison Szeghalom alatt a Sebes-Körösbe nem vezették – Bakonszegnél medrét veszítve a Nagy- Sárrét medencéjében áradt szét. A gazdag élővilágot fenntartó vizes élőhelyeknek ma már csak kisebb-nagyobb maradványfoltjai maradtak fenn, de az itt élőkben még ma is élénken él a sárréti identitás. Ezt a nevet nem a mai táj érdemelte ki, ez az elnevezés ma már történelmi, mert a régi idők emléke nem törlődik ki sem a természetből, sem az emberek lelkéből. A térség történelmét és néprajzát mutatja be még a Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény Dévaványán, Füzesgyarmaton a Tájház és Állandó Helytörténeti Kiállítás, a Helytörténeti Gyűjtemények Háza Körösladányban, Bucsán a Kézművesek Háza és a Helytörténeti Gyűjtemény, Vésztőn a Sinka István Emlékház és Helytörténeti Múzeum, a Mesterségek Háza és Tájház, valamint a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely és Csolt-Monostor Romkert.

Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 09:00 – 17:00, szombaton: 08:00 12:00.

Jegyárak: Felnőtt 1000 Ft/fő, nyugdíjas/diák 700 Ft/fő, csoportos (10 fő) 4000 Ft/csop., családi (2 felnőtt +3 gyerek 14 év alatti) 2500 Ft/család.