A Mundérba bújt történelem kiállítás személyes történetekkel mesél a múltról, amely Szeghalom egyik legnagyobb büszkesége.

Szeghalom Békés vármegye egyik legrégibb települése, amelynek nevét Anonymus, III. Béla király névtelen jegyzője 1067-es adat szerint Scegholm formában említi. Szeghalom a középkor folyamán mindig Békés megye jelentősebb helységei közé tartozott: főesperesség székhelye volt, majd a 15. századtól vámszedési joggal felruházott mezővárosként működött. A térségben főúri és köznemesi családok telepedtek meg attól kezdve, hogy 1405-ben Zsigmond király Maróthy Jánosnak ajándékozta a területet, majd később a Nadányi család birtokába került. Ezt követően az egész megye királyi adományként Harruckern János György kezébe került, akit a Wenckheimek követtek. Az elődök kézjegye máig tetten érhető a műemlékeken, kiállítóhelyeken, ahol mindig akadnak olyan kiemelkedő személyiségek, akik valami emlékezeteset alkottak – például Szeghalom egykori hivatásos tűzoltóparancsnoka, Túri János, aki több mint huszonhat éve gyűjti a mundérokhoz kapcsolódó relikviákat.

A Mundérba bújt történelem nevet viselő kiállításnak egy az 1830-as években épült lakóház ad otthont. Az ingatlan egykori tulajdonosa, Simay János a városnak adományozta az épületet azzal a céllal, hogy kisdedóvót létesítsenek benne. Az 1885-ös megnyitásakor az intézmény az ország egyik legmodernebb óvodája volt. Óvodaként 101 éven keresztül, 1986-ig működött, ezt követően a Sárréti Múzeum költözött az épületbe. A Simay-ingatlant 2010-ben a város felújította, és napjainkban reprezentatív helyszínként szolgál: a „Mundérba bújt történelem” relikviagyűjtemény otthona.

Az állandó kiállítás jelenleg hét teremben látogatható. Az első két teremben a magyar honvédség emlékanyaga kapott helyet 1848-tól napjainkig. A harmadik terem a nemzetközi egyenruhákat mutatja be, a második világháborútól kezdődően, a „hidegháború” korszakán át. A negyedik egységben a rendszerváltást követően szolgálatot teljesítő honvéd tábornokok és vezérkari főnökök ruhái mellett a szolnoki helikopterbázis és ejtőernyős alakulat emlékei is megtekinthetők.

A hátsó kis teremben Túri János Kovács Gyulának állít emléket fotókkal, újságokkal és emléktárgyakkal. Az afganisztáni küldetés során, tragikus körülmények között elhunyt szeghalmi tűzszerész emlékét őrzi így, akit  Túri János személyesen is ismert. A család a gyűjteménynek ajándékozta az összes relikviáját.

A másik sarokban Furkó Kálmán, a „kőszikla”, a legendás deszantos magyar kiképző ezredes relikviái és katonai pályafutásának emlékei tekinthetők meg. Furkó Kálmán a harcművészek körében nyolcdanos kyokushin-mesterként vált ismertté, emellett ő volt a magyar katonai támadó közelharc megalapítója. A katonai relikviák mellett a karatés múltjának is emléket állítottak azzal, hogy a róla szóló, Az első magyar szamuráj című könyv is helyet kapott a vitrinekben – ezt Furkó Kálmán személyesen dedikálta barátjának, Túri Jánosnak, aki rendszeres látogatásai során több személyes tárgyát is elhozta a gyűjtemény számára.

Ezt követi a Kádár-korszak munkásőrségének és ifjúsági mozgalmának terme, ahol a Magyar Honvédelmi Szövetség emlékanyaga is megtekinthető. A hatodik egységben a tűzoltóság és katasztrófavédelem emlékeiből, ezen belül a szeghalmi tűzoltás története elevenedik meg a látogatók előtt. Az állandó kiállítást a hazai és nemzetközi rendvédelmi szervek terme zárja.

Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállító terem is működik, ahol harctérkutatók, gyűjtők és hagyományőrzők bemutatkozó kamarakiállításai tekinthetők meg.

Számos érdekessége van a tárlatnak, amelyeknek külön története van. A kiállítás rendkívül népszerű, hiszen a bemutatott kollekciók mindenkit meg tudnak szólítani. Különösen a fiatalok fantáziáját mozgatják meg, mivel a történelem itt kézzelfoghatóvá, szinte tapinthatóvá válik. A nyugdíjas generáció pedig ismerősként szemlélheti a tárlatot: fiatalságuk egy-egy szeletét idézik fel a régen látott, mára kiállítási darabokká vált tárgyak.

A volt szeghalmi tűzoltóparancsnok

Túri János tűzoltó alezredest a Békés Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2025. január 31-ei hatállyal nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezte, és példás szolgálatellátásáért igazgatói elismerő oklevéllel és emlékéremmel tüntette ki.

A mundér általában katonai egyenruhát jelent, de más szervek uniformisát is szimbolizálhatja. Azzal, hogy valaki magára öltötte a mundért, felelősséget vállalt a hazáért, a katonák esetében pedig a hadsereg jó híréért. Példamutatásával, helytállásával bizonyította, hogy méltó a mundér becsületére. A mundér becsülete a bátorsággal való helytállásban nyilvánult meg, amelyet minden körülmények között tanúsítani kellett. Ma már nemcsak a katonák, rendőrök és tűzoltók szorulnak a mundér becsületének védelmére, hanem politikusok, orvosok, tanárok, vallási hivatalnokok, gépkocsivezetők, állattartók – vagyis mindannyian. A kényszerzubbony szoríthat, de a több ismeret és tudás szabadabbá teszi az embert mind gondolkodásában, mind cselekvésében. A történelem, a múlt ismerete különösen fontos, hiszen akié a múlt, többnyire azé lehet a jelen – és talán a jövő is.

Nyitva tartás: Hétköznap 8.00-16.00, szombat-vasárnap 10.00-15.00.