A földszintes polgárház, melyben ma múzeum működik, a 19. század elején épült barokk stílusban, és jegyzői lakásként szolgált.

Az 1840-es években Szakál Lajos, a reformkor ismert gyulai költője, mint megyei al-, majd főjegyző lakott itt. 1849 júniusában Petőfi Sándor is meglátogatta őt ebben a házban.

A házba beköltöző első Ladics dr. Ladics György volt, aki a család nevét és vagyonát megalapozta. A házat felesége hozományaként kapta Sztojanovits Szilárd tehetős gyulai kereskedőtől. Leszármazottaik több mint száz éven át éltek itt. Az épület 1989-ben nyílt meg múzeumként.

A hagyományőrző család öt generáción át megőrizte életmódjukat tükröző bútorokat, tárgyakat, öltözékeket és szellemi életükről tanúskodó emlékeket. A város az épület és a gyűjtemény megvásárlása után múzeumot hozott létre a házban.

A Ladics családról

A 19-20. század fordulóján a Ladics család egyike volt a legtekintélyesebbeknek Békés megye társadalmában úgy vagyon, mint társadalmi presztízs tekintetében. A Gyulán legendássá lett család nevét és vagyonát megalapozó Ladics György 1834-ben született egy kimondottan szegény szarvasi evangélikus fésűs családban.

Története egyértelmű sikertörténet, hiszen a nagy szegénységből tehetsége, kitartása révén küzdötte fel magát, ügyvéd és tiszti főügyész lett. Jogászi szakértelmével többek között a Wenckheim és Almásy grófi családokat segítette, emellett Gyula városában tartott fenn ügyvédi magánpraxist.

Mivel a Ladicsok a város nagy tekintélynek örvendő lakói voltak, a kiállításban a család több generációjának tagjai is megjelennek.

A hagyatékról

Túlzás nélkül állítható, hogy a Ladics család hagyatéka különleges értéke Gyula városának, s egyúttal a teljes magyar történelemnek. Egyedülálló történeti forrása és dokumentuma ugyanis a vidéki polgárság életének a dualizmus kori és a két világháború közötti Magyarországon. Míg a paraszti életet bemutató tájházak, valamint a nemesi, főúri kúriák, kastélyok is szép számmal megmaradtak, addig a vidéki polgárság világának a Ladics-ház az egyedüli teljesen berendezett tanúja.

Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári hagyaték, amelynek keretében úgy a tárgyi, mint az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. Az örökség magába foglalja a család 19. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt. Általa megismerhetővé válik a dualizmuskori, illetve a két világháború közötti Magyarország polgári kultúrájának teljessége.

A kiállítás

Az épületbe lépve, a tornácon a család története jelenik meg. A kiválasztott családtagok egy interaktív, nagyméretű holografikus kivetítőn mesélnek magukról. A szereplők létrehozásában a kiállítás készítői a mesterséges intelligencia segítségével dolgoztak.

Az eredeti enteriőrök megtartása továbbra is fontossá tette a bútorok és berendezési tárgyak védelmét. A köteleket infrakapukkal váltották ki, amelyek interaktív elemeket tartalmaznak. A kialakított épülethangrendszer, amelyet az infrakapuk működtetnek, még élményszerűbbé teszi a látogatást. A harmadik szobában például megszólal a Ladics család egykori zongorája, amikor a látogató elhalad mellette. A halk zongorajátékot mozgásérzékelő indítja el.

Az „üvegszoba” (nyári ebédlő, olvasó, pipázó, kávézó) közepén 6 személyre terített asztal, kétoldalt értékes porcelánokat tartalmazó tálasok fogadják a látogatót. Az ablaküvegen ifj. Ladics László kéznyoma látszik, aki gyermeki csínytevéssel 1916-ban belekarcolta nevét az üvegbe.

Izgalmas elemeket alakítottak ki például a fürdőszobában is, ahol a 19. századi polgári fürdőszoba interaktív installációja mutatja be a vezetékes vízhálózat előtti polgári fürdési szokásokat. A látogatók megismerhetik a Ladics család fürdőszobáját, a korabeli – s a mai kor embere számára különösnek ható, a padlástérből utántöltött – ejtőtartályos melegvíz-előállítást, illetve a kor tisztálkodási lehetőségeit.

A 19. századi konyhát és kamrát korhű, kipróbálható replikákkal rendezték be. Mindkét helyiségben innovatív fotópontot alakítottak ki. Az előre regisztrált látogatóknak lehetőségük van a kiállítási enteriőrökben korhű ruhába beöltözve 3D szkennellt (térszkennelt) képek elkészíttetésére. A képeket igény esetén 3D nyomtatóval ki is tudjuk nyomtatni.

Kint, az udvar elején szép arányú gloriette vár pár perc pihenésre fehérre festett ülőgarnitúrával. A kocsiszínbe helyezett hintóra felülve, VR szemüvegek segítségével segítenek bejárni a 20. század eleji Gyula belvárosát. A VR szemüveg felvételét követően elindul a hintó és utasával együtt kihajt a Jókai utcába. Nem egykori filmfelvételről van szó; a tartalom 1,5-2 perces, 3D renderelt grafika.

A kocsiszínből a szomszédos Százéves Cukrászda udvarára juthatsz, hiszen a Ladics-ház látogatói a Százéves Cukrászdában kialakított vizesblokkokat használhatják. A két épület között beléptetőrendszert helyeztek el. A kocsiszín cukrászda felőli oldalán levő üvegajtó is különleges. Itt a Százéves Cukrászda udvarán fogyasztó vendégeket interaktív módon invitálja a kiállításra egy Ladics kisfiú holografikus megjelenítése, aki szórakoztató előadásmódban leselkedik, csúfolódik egy kicsit, és megpróbálja átcsalogatni a cukrászda vendégeit.

Nyitvatartás: kedd – vasárnap: 10:00 – 18:00
Jegyárak:
Belépőjegy: 2600 Ft/fő
Csoportos jegy 15 főtől: 2500 Ft/fő
Kedvezményes jegy: 1600 Ft/fő
Kedvezményes csoportos jegy 15 főtől: 1500 Ft/fő