A Kunkapitány-ház a kun hagyományokat és a korabeli kunsági emberek életét, mindennapjait mutatja be.

Kunhegyes a Nagykunság északi peremén fekszik, közel a Hortobágyhoz. Az itt élő emberek vendégszeretők, igazi kunok, akikre mindig lehet számítani, és büszkék kulturális örökségükre, valamint a városban még ma is fellelhető kunsági épületeikre. Kunhegyes központjában található az 1878-ban, Pumi József mérnök tervei alapján eklektikus stílusban épült városháza. A bejárat előtti oldalon gondozott park található, ahol egy Kunhalmot idéző dombon áll a Kun Emlékmű, Györfi Lajos szobrászművész alkotása. A kunsági emberek világával ismerkedhetünk meg, ha ellátogatunk a Kunkapitány-házba, amelyet a kunhegyesi születésű Ilosvai Varga Imre emlékére rendeztek be. Ő 1861 és 1864 között a Nagykunság kunkapitánya volt.

A Kunkapitány-ház az 1880-as években épített, nyitott tornácos, módos gazdaház volt, hatalmas udvarral és melléképületekkel. Az oszlopos, nyitott gangról az előszobába lépünk, ahonnan megközelíthetjük a lakás különböző helységeit. Az épület két szobából, egy konyhából, egy előszobából, egy spájzból, kamrából és egy padlásfeljáróból áll. A belső szobában szerencsére megőrizték a kemencét. Az utcai szobában Ilosvai Varga Imre egykori kunkapitány pár eredeti bútora, mint a pároságy és egy intarziás szekrény látható, valamint fényképe és rövid életrajzi ismertetése olvasható. A kunkapitány házának berendezését nagyrészt kunhegyesi lakosoktól kapták, melyekkel a korabeli kunsági emberek életét, mindennapjait mutatják be.

Történeti előzmények
A jászok és kunok különleges színfoltjai a magyarországi népcsoportoknak. Őseik Magyarországra a 13. század folyamán, több hullámban jutottak el és telepedtek meg. 1239 tavaszán, majd a tatárjárás után 1246-ban IV. Béla király a vármegyéktől független koronabirtokokra telepítette őket, és a befogadottak a vendég népeket megillető jogokat kaptak, cserébe hadiszolgálatot vállaltak, amelyért kollektív nemesi szabadságjogot kaptak. Sorsuk a történelem során összefonódott, és a kuntudat, mint a magyar történeti tudat egy különös színezete, mindig megmaradt.

Az általuk lakott területet 1702-ben I. Lipót császár eladta a Német Lovagrendnek, majd ebbe az ott élők nem nyugodtak bele, ugyanis jobbágysors várt a korábbi szabad jászokra és kunokra, amit csak a redemptióval tudtak megváltani. 1745. május 6-án Mária Terézia aláírta a jászok és kunok örökös szabadságjogait visszaállító dokumentumot, amely 1846-ig, a megyerendezésig biztosította a Jászkun terület kiváltságait. Ezek után a jászok és kunok számára a hagyományőrzés közösségformáló ereje maradt meg.

De kik is voltak a kunkapitányok, mi volt a feladatuk?
A jász-és a kunkapitány egy választott elöljáró, aki hadban vezetőjük, békében pedig bírájuk volt, akinek hagyományos feladata a rend fenntartása, a szokások betartása és betartatása volt, de hozzá fordultak a bíráskodásra várók is. Bírájukká a nádort tették. A betelepedett kunoknak hét nemzettsége volt. A nemzetségfők közül választottak egy olyan vezetőt, aki minden törvényes ügyben a nádorral közösen ítélt. A jász-és kunkapitányokat három évre választották, de a főkapitányok kinevezését a nádor hagyta jóvá. Mária Terézia idejében 24 pontos rendtartást állapítottak meg részükre, melyet be kellett tartaniuk. József nádor volt az utolsó, aki státusukat jóváhagyta.

Újkori kapitányok
Az újkori kapitányok intézménye Kisújszállás javaslatára 2000-ben jött létre, akik már nem rendelkeznek a bíráskodás jogával, ma főként a hagyományőrzés a cél.
„Az egykori közjogi méltóság újkori utódai jelképezni hivatottak a Nagykunságban élők önazonosság-tudatát, összetartozását, a kulturális örökség értékeinek gyarapítását” – áll a hagyományt alapító okiratban.

Az első nagykunkapitányt Kisújszálláson választották meg a jászok példáját követve 2000-ben, majd 2005-ben a Kiskunság is csatlakozott az újkori kapitányválasztáshoz, s az első kiskunkapitányt Kiskunfélegyháza adta. A kunkapitányok választása kezdettől fogva különböző települési ünnepekhez (redemptio ünnepe, város napja, hagyományőrző fesztivál, Mihály Napi Sokadalom stb.) kapcsolódik, de előfordul, hogy a Kun Világtalálkozó programjába illesztik be, amelyet szintén három évenként rendeznek meg az azt felvállaló településen. A nagy- és kiskunkapitány jelölésének kritériumai hasonlóak a jászokéhoz, és ünnepélyes beiktatása is hasonló ceremóniával zajlik, csak a Jászkürt helyett kulacsot kap a kapitány, és az ünnepség végén nem lóháton, hanem hintóval távozik az ünnepség helyszínéről.

A jász-, nagykun- és kiskunkapitányok és -kapitánynék napjainkban a jász és kun társadalom tiszteletben álló hagyományőrző személyiségei, akik példát mutatva éltetik hagyományaikat.

Kunkapitány-ház nyitvatartása:  Látogatási igénnyel a Művelődési Központot kell megkeresni.