A Hajdúnánási Tájházban a módos paraszti szobabelső mellett az évszázados hagyományáról híres szalma és gyékény kiállítás is látható.

Hajdú-Bihar vármegye nevezetes a nemzedékről-nemzedékre öröklődő kézműves hagyományokról, tárgyi kultúrájáról, megőrzött népi építészetéről. A vármegyében máig megőrzött falumúzeumok, szabadtéri néprajzi gyűjtemények, tájházak az adott település aktív, közösségi helyszíneként működnek és általában népi műemlékek, melyeket érdemes felkeresni és megismerni kulturális örökségünk emlékeit.

A Hajdúnánási Tájház is egy ilyen műemlékház, mely a városközponttól néhány percnyi sétával könnyen megközelíthető. Az 1700-as évek végén épült nádfedeles parasztház magán viseli korának jellemzőit, mely háromosztatú és hosszában oldalán tornác vonul végig, falai fekete lábazatúak, természetesen vályogból készültek és fehérre meszeltek, mint a többi régi alföldi ház. Helytörténeti és népművészeti gyűjteményében a mintegy 150 éves hagyománnyal rendelkező szalmaipar emlékei a legérdekesebbek, valamint egy védett kovácsműhely is található benne.

A házba belépve a pitvarba érkezünk, ami az előszoba és a konyha közös funkcióját látta el. Itt található a beépített szabadkéményes tűzhely, és innen fűtötték a két kemencét. A bal oldali kemence még mindig üzemképes, a másik viszont lebontásra került, melyről csak a megmaradt kulinaajtó tanúskodik. A pitvarban még konyhai eszközök, használati tárgyak, dísztányérok is láthatók. A tisztaszoba bútorzata, a megvetett ágy, a komód, a szekrény, az asztal és a székek az 1800-as években készültek. A ház melegét a sarokban található búboskemence biztosította, amit a pitvarból fűtöttek.

A szalma és gyékény kiállítás a kisházban tekinthető meg, ahol szalmavarrógép, mángorló, kalap- és táskaformák, fonatok, ölezőfa, illetve az aratás különböző emlékei, mint az aratókoszorúk, kunkorgók, szalmaboronák láthatóak. A polcokon csuhéjból, gyékényből, mákgubóból, kukoricacsutkából Vitéz Istvánné helyi népművész által készített játékok sorakoznak. A falakon az egykori Sohler-féle szalmakalapgyár prospektusa alapján Reszegi Sándorné népi iparművész által készített rengeteg kalaptípus található.

A Tájház udvarán gémeskút, góré és nyitott szín található, mely 2002-ben készült el és a főépület mellett áll, ahol fa lócákon, asztalok mellett pihenheti ki fáradalmait a látogató. Hátul az egykori istállóból kialakított kovácsműhely a mesterek régen használt eszközeit rejti. 1980-ban nyilvánították műemlékházzá.

Nyitvatartás: Előzetes bejelentkezés alapján látogatható