A Gyöngyöspatai Tájházban a szemet gyönyörködtető, impozáns patai palóc népviselet mellett történelmi emlékek várják a látogatót.

Gyöngyöspata festői, dombos környezetben fekszik és Heves vármegye egyik legrégebbi palóc települése. A néhány éve újra várossá lett település látképét a hegyek ölelésében messziről látható, különleges varázsú Kisboldogasszony-templom határozza meg, benne az Európa-szerte egyedülálló Jessze-oltárral, gótikus elemekkel és eredeti középkori feliratokkal. A település Budapestről egy óra alatt elérhető, s mégis olyan, mintha az ember egy másik országba csöppenne. A Danka-patakon háromlyukú műemlékhíd ível át, amelyet Nepomuki Szent János őrző szobra díszít. A tájházban kiállított történelmi emlékek között szerepel az impozáns patai palóc népviselet is, szemet gyönyörködtető kellékekkel, valamint a helytörténeti gyűjtemény, amely igazi időutazást kínál az érdeklődők számára.

A Tájház Gyöngyöspata központjában áll, az egyedülálló témájú és szépségű római katolikus templom szomszédságában. A helytörténeti gyűjtemény mellett a helyi népművészet emlékeit is bemutatja.

Gyöngyöspata helytörténetét, históriáját a Mátra közelsége határozza meg. Egykor a megye egyik legfontosabb települése volt, amelynek emlékei ma is fellelhetők a városban. Anonymus írása szerint Árpád fejedelem nagy földterületeket adományozott két vezérének, Ednek és Edemennek. Az ő unokájuk volt Pata, aki később várat épített a falu felett; ennek emlékét ma nemzetiszínű zászló őrzi. Utóda a későbbi magyar király, Aba Sámuel. A vár mellett 1010 körül épített Szent Péter-főesperességi templom saját korában negyven település egyházi központjául szolgált, ám a tatárjárás idején szinte teljesen elpusztult. Helyét emlékpark őrzi.

A népi kultúra emlékeit a Tájház berendezése tükrözi, amely betekintést nyújt a szellemi tudás és a rég elfelejtett mesterségek tárgyi örökségébe. A kiállításon bemutatott palóc viselet különlegessége, hogy a vármegyében itt viselték a legtöbb alsószoknyát, szám szerint tizennégyet. A viselet sokat elárult viselőjéről: a családi állapotról, anyagi és társadalmi helyzetről is. A patai palóc népviselet jól szemlélteti a palóc viseletek jellegzetességeit: a férfiaknál a báránybőr kucsma, kivarrt vászoning, szűk vagy bő szárú gatya, ködmön és ünnepek alkalmával csizma volt jellemző, míg a nőknél a vászonpendely, kötény, féling, selyemkendők és változatos fejviseletek (főkötők, kendők) számítottak tipikusnak. Az asszonyok öltözéke az idő előrehaladtával fokozatosan visszafogottabbá vált, a hímzés motívumai és a színek is megváltoztak. Az ünneplő ruhákban azonban a fiatal lányok akár tucatnyi kikeményített alsószoknyát is viseltek.

Gyöngyöspatán járva érdemes ellátogatni a  „Hétsoros Pincefalu”- ba is, amelynek különlegessége, hogy a borok nagy részét andezittufába vájt, illetve épített, tornácos vagy gádoros lyukpincékben tárolták. Ezek egymás mellett vagy egymás fölött utcaszerű pincesorokat alkotnak. Az egyedülálló történelmi pincesorhoz kapcsolódó szőlőtermesztési és feldolgozási hagyományok bemutatására hozták létre a Széleskedvű Rendezvényházat, amelyhez egy pihenőkert is tartozik, és amely négy helyen közvetlenül csatlakozik a hétszintes pincesorhoz. Itt tárolják a „Város borát”, valamint bor- és pálinkaversenyeknek, borkóstolóknak és borbemutatóknak is helyet ad a létesítmény.

Gyöngyöspata ma már a „Mátrai borvidék és a Mátraaljai Borút” tagja, amely kiváló célpont egy hétvégi kikapcsolódásra.

Nyitvatartás: hétfőtől péntekig 10–14 óráig