Az Érseki Palotában megtekinthető az Érseki Könyvtár barokk olvasóterme, amelyben a díszesen faragott polcokon valódi kincsek sorakoznak.

Kalocsa a magyar katolikus egyház egyik legjelentősebb központja. Az ezeréves kalocsai érsekség monumentális, barokk stílusú Főszékesegyháza, valamint a mellette álló Érseki Palota a hangulatos Szentháromság térrel lenyűgöző harmóniában egyesül.

A kalocsai püspökség egyike volt annak a tíz püspökségnek, amelyet Szent István uralkodása kezdetén, az egyházszervezet kiépítésekor alapított. Kalocsa másodikként nyerte el az érseki rangot Magyarországon. Abban az időben a Duna mindkét partján Árpád fejedelem utódainak szálláshelyei sorakoztak, amelyek fegyveres őrségükkel védelmet nyújtottak az akkor még részben pogány országban. Az 1002-ben alapított kalocsai érsekség első érseke a bencés apát, Aserik-Anasztáz (más néven Asztrik) lett, aki Szent István király egyik legfontosabb támaszaként szolgált. A legenda szerint Asztrik, még pécsváradi apátként, ő hozta el a koronát II. Szilveszter pápától Szent Istvánnak. A hagyomány szerint ő építtette az első érseki lakot is, amely fából készült, és a város legmagasabb pontján állt.

Az Érseki Kastély belső, a könyvtár és a park

A Érseki Kastély alapján képet kaphatunk az épület egykori pompájáról, a falai közt zajló életről. A palota földszintjén ma is a személyzet szállásai, az érseki irodák, a konyha és a vendégszobák találhatók. Az épület fő szintje az emelet, ahol a monumentalitás és az elegancia uralkodik. Központi eleme a díszterem, amelynek falait sárgás-rózsaszín műmárvány borítja, szürkéskék pilaszterekkel tagolva. A díszteremtől keletre található a kisebédlő, míg a szárny végén a gazdagon díszített érseki magánkápolna és az oratórium kapott helyet.

Az Érseki Palota keleti szárnyában található a Patachich-terem, amely hazánk legnagyobb egyházi könyvtárának, a Főszékesegyházi Könyvtárnak ad otthont. Itt 160 000 kötetet őriznek, köztük számos különleges ritkaságot. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai közé tartozik 60 kódex, 508 ősnyomtatvány, egy 11. századból származó pergamen kézirat, a 13. században készült Philosophia Aristotelis, egy 1483-as kéziratos napló, valamint a Bibliát, a Könyvek Könyvét is megtalálhatjuk itt.

A nyugati szárny a 19. század elején, Kollonich László érseksége idején épült, Thalher József kamarai építész tervei alapján. Az alsó szinten az Érseki és Főkáptalani Levéltár, valamint az érseki hatóság hivatali helyiségei kaptak helyet, míg az első emeleten az érseki rezidencia található.

A 14 hektáros park kialakítását az 1790-es években kezdte meg Kollonich László érsek, az épülettől északra elterülő ingoványos területen, ahol a középkori várpalota idején még mocsár húzódott. A palota előtti, valamint a belső udvarban található területen franciakertet hoztak létre Oszwald Gáspár tervei alapján.

A kert sorsát Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek (1867–1891), aki botanikusként a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Bizottságának elnöke is volt, különösen szívén viselte. Az ő idején alakult ki a palota mögötti nagy kiterjedésű angolpark.

Zichy Gyula érsek idején, az 1930-as évek körül, a hátsó parkrészt egy két méter magas kerítéssel kettéválasztották. A palota mögötti 3,5 hektáros rész az érsekség tulajdonában maradt, míg a nagyobb területet az érsekség átadta a városnak. Ez utóbbi ma is kedvelt, sokfunkciós parkként szolgálja Kalocsa lakóit.

Patachich Ádámnak, a kastély első építtetőjének emlékét az épület homlokzatán elhelyezett családi címer és az első emeleti erkély kovácsoltvas korlátjában látható monogramja, a P A betű őrzi. A kastély építését befejező Kollonich László érsekre emlékeztet a kastélykerítésen lévő kovácsoltvas kapu fölött elhelyezett püspöki kalap és alatta az összefonódott C L K (Comes Ladislau Kollonich) monogram.

Az Érseki Palota története

A kalocsai vár nagyjából egyidős az érsekséggel, amelyet Asztrik érsek építtetett fából és földtöltésből. A várat keletről a Kígyós-patak, északról és nyugatról a Csilás Palé, délről pedig egy mesterséges vizesárok határolta. Az erődítményt a tatárjárás során elpusztították, majd Benedek érsek (1243–1254) újjáépíttette. Az új vár már kőből készült, központi eleme egy háromemeletes lakótorony volt, amely a mai érseki kastély nyugati sarka helyén állt.

Az 1526-os mohácsi csatában elesett Tomori Pál kalocsai érseket a történelem során több főpásztor követte, akik mind hozzájárultak a várkastély védelmének megerősítéséhez és újjáépítéséhez. Az 1770-es években gróf Csáky Imre további bővítéseket végeztetett: az épület új szárnnyal gazdagodott, az egyemeletes palota pedig már magában foglalta az órával díszített nyugati tornyot és az újonnan kialakított keleti részen elhelyezett kápolnát, amely beépítve ma is áll.

A XVIII. század közepén a rezidencia már nem reprezentálta eléggé az érseki rang tekintélyét, így Mária Terézia az új főpap, gróf Batthyány József kinevezési okmányában kötelességévé tette az érseknek egy új érseki palota felépítését. 1775-ben kezdődtek meg az új kastély építési munkálatai, amikor a főszárnyat és a (keleti) könyvtárszárnyat építették fel, 1780-ra be is fejeződött, amely már a kalocsai érseki székbe került báró Patachich Ádám (1776-84) nevéhez fűződik. A könyvtárszárny megépítésére azért volt szükség, mert a könyvbarát főpap saját könyvgyűjteményének és a főszékesegyházi könyvtárnak méltó helyet akart biztosítani. A nyugati  szárny befejezésére gróf Kollonich László érseksége idején került sor, ennek tervezője a kamara építésze Tallherr József volt. A főbejáraton belépve egy pillantást vethetünk a lépcsőházba is, de a könyvtár kivételével sajnos a palota többi része nem látogatható.

Kalocsa szinte felbecsülhetetlen értékű vallási emlékeknek ad otthont, amelyeket a látogatók az Érseki Kincstárban, a Főszékesegyházban, valamint a rendkívül látványos ASTRICEUM Érseki Múzeum kiállításain csodálhatnak meg.

Nyitva tartás: Kedd-Vasárnap: 10:00-16:00-ig.,

Jegyárak: 
Teljes áru belépőjegy felnőtteknek 2300 Ft
Diákok, pedagógusok (igazolvány felmutatásával), és nyugdíjasok számára 1500 Ft
Fogyatékkal élők számára (igazolvány felmutatásával) 700 Ft

A Főszékesegyház, ASTRICEUM Érseki Múzeum és a Főszékesegyházi Könyvtár kombinált jeggyel is látogatható.
Teljes áru belépőjegy felnőtteknek 4200 Ft
Diákok, pedagógusok (igazolvány felmutatásával), és nyugdíjasok számára 2800 Ft
Fogyatékkal élők számára (igazolvány felmutatásával) 1300 Ft
Családijegy (csak teljes árú kombinált jegynél alkalmazható kedvezmény) maximum 2 felnőtt és minimum 1 gyermek (6-18 éves), maximum 4 fő részvételével váltható 9500 Ft
Tárlatvezetési díj, előre be nem jelentett csoport esetén 3000 Ft

Hétfőn bejelentett csoportokat tudnak fogadni, csoportlétszám min. 10 fő.
Előre bejelentett csoportoknak egyeztetett időpontban tárlatvezetést tartanak.
Egyéni látogatók is kíséretükkel tekinthetik meg intézményeiket.