Az Egyházi Pecsétes Téglák Múzeumában a múltat hordozó kövek végigkísérik a Kárpát-medence történetét.

Tiszaszentimre a Tisza-hát és a Hortobágy között terül el, a csodálatos Tisza-tó közvetlen szomszédságában, amely lehetőséget nyújt a vízisport szerelmeseinek, a horgászat kedvelőinek, valamint a kirándulni és pihenni vágyóknak a tartalmas kikapcsolódásra. Tiszaszentimrén is érdemes elidőzni, hiszen értékes építészeti emlékei közé tartozik az 1772-ben épült református templom és parókia, valamint az Egyházi Pecsétes Téglák Múzeuma, amely Európában páratlan a maga nemében.

Az Egyházi Pecsétes Téglák Múzeuma 2013-ban nyitotta meg kapuit Tiszaszentimrén, a református templomtorony alsó részében. Az ötletadó és megvalósító a helyi református lelkész, Fodor Gusztáv volt. Már a templomba belépve pecsétes téglák fogadják a látogatót. A gyűjtemény leginkább egyházi téglákból áll, és sok évszázad becses darabjaiból tevődik össze, amelyek között megtalálhatók a Kárpát-medence különböző területeiről és a világ számos más pontjáról érkezett kiállítási darabok.

Az Európában egyedülálló egyházi téglák gyűjteménye tartalmazza a Kárpátaljáról, Felvidékről, Erdélyből és Délvidékről származó téglákat is, melyeket felekezetek szerint csoportosítottak. Ezek között találhatók izraelita, római katolikus, görögkatolikus, evangélikus és református bélyegű téglák, amelyek külön tárlókban kaptak elhelyezést. A “PP” betűs darabok a pálos szerzetesrend téglái, a “C” betűvel jelölt téglák pedig a kapucinusokra utalnak. A református és evangélikus téglák több darabján megjelenik a református templomok tetején látható csillag. A Szent István által alapított püspökségek pecsétes téglái is megtalálhatók a gyűjteményben, amelyek Pécsről, Pannonhalmáról, Esztergomból, Kalocsáról, Veszprémből, Vácról, Zircről, Tihanyból és Egerből származnak. Ennek a templomnak az egykori téglái is itt vannak elhelyezve, amelyek a “TSzIRE” és a “REFORMAEK” feliratot viselik. A gyűjteményben számos évszámos tégla is található, amelyeken jól követhető, hogyan változott az íráskép az évszázadok során.

A beszélő kövek gyűjteménye igazi kuriózumokat is rejt, mint például Gróf Széchenyi Bertalan téglája, amelynek monogramja fölött a kilencágú korona jelzi nemesi rangját. Itt láthatók olyan nagy magyar nemesi családok téglái is, mint az Almásy, a Zichy vagy a Festetics család. A gyűjtemény része a magyar és osztrák címeres sorozat, valamint Tisza Istvánhoz, Horthy Miklóshoz köthető darabok, továbbá a debreceni Kölcsey-házból származó tégla. Egyéb érdekes téglák is megtalálhatók a múzeumban, mint az állatokat és lábnyomokat ábrázoló darabok, valamint számos szív alakú tégla is fellelhető a gyűjteményben.

A tégla a legrégebbi építőanyag, amelynek története egyidős a civilizációval. A mai tégla ősét, az agyagtéglát már Kr. e. 10 ezer évvel használták. Az úgynevezett sajtolt téglát az ókori Mezopotámiában a Nílus iszapjából készítették. A legkorábbi magyar téglaépítő kemence a 13. századból ismert, amely őrzi az egykori építőművészet emlékeit, árulkodik megrendelőjükről és készítőjükről is. Az ezeken lévő karc, nyomat vagy domborítás – a bélyeg – sokszor mutatja a település nevét, ahonnan származnak. Téglából a jelölt – címeres, pecsétes, monogramos, évszámos – az igazán értékes. Ezek a téglák vetőládában készültek, vagyis a kitermelt és benedvesített agyagot ebbe tették, a tetejét elsimították. A láda alján egy monogram domborodott ki, amely így a téglán is lenyomatot hagyott. A nyerstéglát kivették a ládából, a napon szárították, majd a kemencében néhány nap alatt keményre égették.

A festői szépségű Tisza-tó környékén érdemes akár egy hosszú hétvégét eltölteni, ahol gyönyörködhetnek a Hortobágy-puszta végtelenségében, vagy túrázhatnak az Északi-középhegység erdeiben. A pihenésre vágyók felkereshetik Tiszafüred, Tiszaörs, Berekfürdő gyógyító hatású melegvizes strandjait.

Nyitvatartás: A tárlat előzetes egyeztetés alapján látogatható.