A Debreceni Református Kollégium Múzeumában ugyanazokra a lépcsőkre léphetünk, melyeken egykor Kossuth Lajos is járt.

A Debreceni Református Kollégiumot, a magyar kultúra bölcsőjét, 1538-ban alapították. A jelenlegi épület 1803–1816 között Péchy Mihály tervei alapján épült fel. Falai között olyan híres személyek tanultak, mint Kazinczy Ferenc, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Arany János, Móricz Zsigmond vagy Csokonai Vitéz Mihály.

A múzeum a Nagykönyvtárhoz és Levéltárhoz hasonlóan egyrészt egyházkerületi, azaz regionális hatáskörű, másrészt az egyik legpatinásabb hazai iskola, a Debreceni Kollégium múzeuma. Ez a kettős kötődés megnyilvánul működésének minden területén, a gyűjtőkörtől az állandó kiállításokig. 1858-ban nyílt meg az épületben a város első állandó kiállítása. A múzeum ügye az egyház anyagi és egyéb nehézségei, valamint a két világháború miatt azonban évtizedekre háttérbe szorult.

A Kollégium falai között – a Kollégium imatermében, az Oratóriumban – tartotta a magyar országgyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-től 1849. május 31-ig. Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt – szintén az Oratórium falai közt – alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés.

A nehézségek ellenére a Kollégium könyvtárába szüntelenül gyűjtötték a mindenkori haladó tudomány legértékesebb alkotásait. A megújulást biztosító miniszteri rendelet csak 1964-ben tette lehetővé, hogy Módis László tervei és Takács Béla fáradhatatlan gyűjtése folytán 1968-ban ismét állandó kiállítás nyíljon.

A Múzeumban közel 17 000 tárgy található a régészeti, történeti, iskolatörténeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi és numizmatikai osztályokban. Az egyik legjelentősebb a magyar ötvösség és hímzőkultúra páratlan kincseit őrző iparművészeti kiállítás.

A képtárat olyan művészek alkotásai gazdagítják, mint Kiss Sámuel, Kiss Bálint, Orlay Petrics Soma, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Rippl Rónai József, és a debreceni rézmetsző diákok munkái; de itt található Ferenczi István, Izsó Miklós, Medgyessy Ferenc néhány szobra és plasztikája is.

A régi tárlatok az utóbbi évtizedben tartalmilag és technikailag egyaránt megújultak.

Az iskolatörténeti kiállítás, visszavezet a nyilvános múzeum kezdeteihez. A belső tér középpontjában a tudós Hatvani professzor (a „magyar Faust”) alakja áll, vele együtt a korabeli fizikai, csillagászati eszközök. A Fazekas Mihály emlékszoba a költő vonzó egyéniségét világítja meg ismeretlen kéziratai és az érdeklődését jelző tárgyak révén. Középpontba került botanikai és csillagászati vizsgálódása, közéleti szerepvállalása és Csokonai Vitéz Mihállyal való barátsága is, valamint a Kollégium irodalmi múltjához kapcsolódó tárgyi emlékek. A Csokonai – emlékszoba a költő tárgyi emlékeit, olvasmányainak, különböző kedvteléseinek bizonyítékait tárja a látogató elé. Az egyházművészeti tárlat, a bölcsőtől a koporsóig tartó út református szertartásait templomi tárgyak és rendeltetésüket is megvilágító filmek elevenítik meg. A hatszázezer kötetes Egyházkerületi Nagykönyvtár – Műemlékkönyvtár-, nem véletlenül szerepel a „Világ legszebb könyvtárai” című kötetben. Kézirattára Mohács előtti okleveleket is őriz, 1711 előtti régi magyar nyomtatványai között féltett unikumok vannak. A Nagykönyvtár termeiben folyamatosan láthatóak művelődéstörténeti kiállítások, a látogató megtekintheti az európai és hazai nyomdászattörténet kiemelkedő darabjait, köztük könyvkötészeti remekművek egész sorát.

A múzeum nyitvatartása évszaknak megfelelően változik: március 1-től október 31-ig, november 1-től február 28-ig, általában 10:00-16:00-ig. Nyitvatartás és belépőjegy árak megtalálhatók a múzeum honlapján.