A Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum a város régészeti, néprajzi és történelmi emlékeit őrzi, valamint a névadó festőművész csodálatos műveit.

Békés városa a Kettős-Körös bal partján található, melynek közelsége, látványa és a várost átszelő Élővíz-csatorna, szerves része a mai békési városképnek. Ebben a kitűnő turisztikai adottságokkal rendelkező városban számtalan kikapcsolódási lehetőség van, ahol a vízi, a kerékpáros és a lovas túrák kedvelői, a horgászat megszállottjai egyaránt megtalálják a számukra megfelelő lehetőségeket, programokat. A történelmi emlékek, események, legendák helyszínei, megmaradt építészeti emlékei iránt érdeklődők számára igazán ideális helyszín a Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum kiállítóhelyei, ahol képzőművészeti, történeti, néprajzi témájú tárlatokat tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum gyűjteményeit 10 különböző csoportba lehet sorolni, amely a város és a városkörnyéki települések területén található természeti, régészeti, néprajzi és történelmi emlékeket őrzi. A múzeum küldetése ápolni az itt élő nemzetiségek tárgyi és szellemi kultúráját, megőrizni a város és környéke múltjára, népéletére vonatkozó jellegzetes tárgyakat, eszközöket, könyveket és kéziratokat, művészeti és ipari alkotásokat.

A Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállítása négy helyszínen várja a látogatókat: 

A Békési Galéria (Széchenyi tér 4. sz.) lépcsőházában található kiállítás a görög mitológia isteneit, félisteneit ábrázoló szobormásolatokat mutatja be a hozzátartozó tablókkal együtt, segítve a diákokat és a felnőtteket abban, hogy egyre jobban megértsék az irodalom és a művészetek szimbolikus, allegorikus tartalmát.

A Nagyház (Széchenyi tér 6. sz.), Békés városának központjában található egykori uradalmi épület volt, ahol ma öt teremben, Békés történetét és néprajzát bemutató állandó kiállítás tekinthető meg. Itt látható A Körös-vidék madárvilága címet viselő tárlat is, amelyben mintegy hatvan madárpreparátumot mutat be. 2003 őszén, dr. vitéz Durkó Antal halálának 25. évfordulója tiszteletére nyílt meg a Durkó Emlékszoba. Dr. vitéz Durkó Antal három évtizedig vezetője is volt az intézménynek. A Kecskeméti Gábor Emlékkiállítás Békés máig legkiemelkedőbb sportolójának állít emléket, aki kilencszeres magyar válogatott tornász, olimpikon volt.

A Tájház (Durkó u. 8. sz.) a város központjában található, 1866-ban épült, hangulatos nagygazdaház. Itt kapott helyet az 1850-1920 közötti békési középparaszti portát bemutató kiállítás, ahol a korabeli lakáskultúrával, a paraszti háztartás eszközeivel és gazdasági szerszámaival, valamint a hajdani népi építészettel ismerkedhet meg az érdeklődő.

Az Iskolamesteri Lakás (Petőfi u. 41. sz.) című kiállítást az 1844-ben épült iskola egy részében rendezték be. A tárlat egy huszadik század eleji tanító és családja életét tárja a látogatók elé.

A névadó Jantyik Mátyás 
Jantyik Mátyás 1864-ben született Békésen. Festő édesapja, Jantyik Mihály hamar észrevette fia festői hajlamát, és ő lett a későbbi művész első oktatója és bírálója. Első mestere Orlai Petrich Soma volt, akinél a rajzolás alapvető ismereteit sajátította el. 1879 őszén megkezdte tanulmányait a budapesti Országos Mintarajz Tanoda és Rajztanár Képezdében, ahol három évet töltött. Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt, de olyan művészek is felfigyeltek rá, mint Munkácsy Mihály, aki meghívta az ifjú Jantyikot párizsi műtermébe. Egy rövid római tanulmányút után, 1883-ban megérkezett Párizsba, és beiratkozott a Julian Akadémiára, ahol Jules Lefébre volt a mestere.

1888-ban hazatért Békésre, a murvahelyi dűlőben található családi birtokra. Feltehetően ekkor festette békési városképét, a békési árvíz pusztításait bemutató festményeit, valamint egy vallásos témájú művet Mária Magdolnáról. Portrék egész sorozatát festette ez idő tájt; ekkor készült a fiatal Kossuth Lajost ábrázoló kép is. 1897-ben hosszabb kis-ázsiai utazást tett, amelynek hatására elkészítette az Iszmidi főutca és a Thököly sírja című műveket. 1900-ban az Országház falképeihez számos tanulmányt készített. A képek 1901-ben kerültek helyükre, az elnöki széksor mellett két oldalon: balra Az Aranybulla kihirdetése, jobbra Vitam et Sanguinem (Moriamur). Egyik utolsó művét, a Krisztus a keresztfán című oltárképet 1903-ban készítette, amellyel utoljára szerepelt a Képzőművészeti Társulat tárlatán. A festmény ma a békési római katolikus templomban látható egykori mestere, Orlai Petrich Soma stációképei és oltárképe mellett.

1903 májusában Jantyik Mátyás végleg hazatért Békésre, ám a családi gondoskodás ellenére október 16-án, 39 éves korában elhunyt és eltemették. Halála után a Köröshát utcát – ahol szülőháza még ma is áll – tiszteletére nevezték el. A békési múzeum 1971-ben vette fel Jantyik Mátyás nevét. Az intézmény jelenleg 18 festményét és 108 rajzát őrzi.

Híres festményei:

Délben, A pusztai ebéd (1884), Szabadkának szabad királyi várossá nyilvánítása 1779-ben, Az eke mellett, A szántó (1897), Búzaszentelés (1899), valamint két történelmi témájú olajképe: II. András kihirdeti az Aranybullát és Mária Terézia a pozsonyi országgyűlésen. E két munkájáért 1901-ben megkapta a Lotz-díjat.

Nyitva tartás:

Békési Galéria: Kedd-péntek 10-16-ig, szombat 10-14-ig.
Egyéb kiállító helyei: kedd, szerda, szombat 10-14-ig. Egyéb napokon bejelentkezés alapján.