A Balassa Bálint Múzeum több mint kiállító tér, ahol hatalmas és sokrétű gyűjteményében képzőművészeti, régészeti, néprajzi tárgyak mellett, több ezer kötetes muzeális értékű Helischer könyvgyűjtemény található.

A Balassa Bálint Múzeum főépülete a Mindszenty téren található, ahol 2014-ben nyílt meg a látványtáruk. A múzeum másik épülete műhelyekkel, raktárakkal a Pázmány Péter utcában található. Esztergom és környékének hagyományaival, értékeinek felkutatásával, feldolgozásával és megóvásával foglalkozik az intézmény, emellett a város kulturális életében játszik igen fontos szerepet.

HIRDETÉS

A múzeum törzsgyűjteményének alapját a volt Esztergomi Szent Benedek Rendi Főgimnázium, (ma Szent István Gimnázium) 1860-as évektől regisztrált régiség- és éremgyűjteménye, a jeles történész: Knauz Nándor püspök és más gyűjtők (Rényi Rezső, Némethy Lajos, Brenner Ferenc, Einczinger Ferenc, Reviczky Elemér stb.) régiséggyűjteményei képezték.

Ferenczy Jákó bencés igazgató 1875-ben alapította meg a helyi „Múzeum Egyletet”. 1891-92-ben Récsey Viktor a királyi város középkori Szent Lőrinc-templomának maradványait tárta fel. Knauz Nándor már jelentős ásatásokat végzett Esztergom területén, város határában lévő „Palota dombon”, egy középkori kastély, és közelében egy Árpád-kori templom maradványait tárta fel. 1894-ben, Knauz Nándor felhívására alakult meg az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat.

A társulat célja, Esztergomban és vidékén (Esztergom, Bars és Hont megyékben) lévő őskori, ó- és középkori régiségek felkutatása és gyűjtése, tudományos célra szolgáló rendszeres felállítása valamint közszemlére tétele. A történelmi kutatás a vidék, de elsősorban Esztergom vármegye és város monographiájának előkészítésére és megírására irányul.

A II. Világháború után államosították a gyűjteményt. 1949-ben kapta a „Balassa Bálint Múzeum” elnevezést. 1961-től az egyházi tulajdonban lévő egykori királyi palota feltárt és látogatható épületegyüttesét is államosítva, azt a Balassa Bálint Múzeumhoz csatolták. 1968-ban a múzeum megkapta a vízivárosi „Régi Vármegyeházát”. A középkori épületben kapott helyet a múzeum legjelentősebb anyaga, a régészeti gyűjtemény, a restaurátorműhelyek és a kiállítások. 1987–89 között a Víziváros főterén lévő, copf stílusú egyemeletes lakóházat is múzeumi célra átalakítva, végleges helyet kapott a múzeum többi gyűjteménye és irodái is. 1990-ben foglalták el mai helyüket (Mindszenty tér 5.). 2013. január 1-től megszűnt múzeum önállósága, és a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléjaként működik tovább.

A Balassa Bálint múzeum jelenlegi gyűjtőterülete Komárom-Esztergom megye keleti része, a történeti Esztergom vármegye Dunától délre eső fele. Legfőbb tevékenysége a régészet, helytörténet és néprajz területére terjed ki, de természettudományos, iparművészeti gyűjteménye is jelentős. Állandó helytörténeti kiállítása mellett, helyet ad kortárs művészek időszakos kiállításainak is.

2014-ben egy nyertes pályázat révén új kiállítótérrel bővült az intézmény, a Mindszenty téri épület keleti, földszinti szárnyában kialakított Látványtárral. Ez, a pályázati támogatásból létrejött, új kulturális üde színfolt ad helyet a múzeum egyedülálló gyűjteményválogatásának, és az eddigi állandó kiállítást váltja fel. Ebbe az új, sokrétű, kulturális bemutatkozásba különlegesen szép, tárgyak, leletek kerültek.  A Látványtár mottója Babits Mihály idézete “A múlt nem halt meg, hanem hat reánk…”.

A Látványtárban régészeti, néprajzi, képzőművészeti műtárgyaink legjavából látható válogatás, régi bútorok és muzeális könyvek is bemutatásra kerülnek.

Ezt az egyedülálló, Esztergom történeti emlékeit bemutató gyűjteményt ismerhetik meg az ide látogatók egy különleges történelmi, régészeti és művészettörténeti barangolás keretén belül.

A múzeumban őrzött hagyatékok közül egy egyedülálló fegyvergyűjtemény is kiállításra került, emellett pedig Nagy Sándor József hajóskapitány hajó makettjei is megcsodálhatóak. A tárlat egy külön termet szentel a mára már elveszett mesterségek bemutatásának, így a mézesbábos műhely, kádár és kékfestő mesterek tárgyai is felsorakoznak az üveg vitrinek polcain.

Az interaktív környezetben, kisfilmekkel, néprajzi gyűjteményi fotókkal, érintőképernyős információs pulttal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várják a látogatókat. Saját erőből létrehoztak egy terjedelmes új digitális archívumot.

A múzeumban rendezett előadások, múzeumbaráti összejövetelek, tárlatvezetések illetve múzeumpedagógiai előadások és foglalkozások során megismertetik a látogatót kulturális örökségeinkkel, a város műemlékeivel, hagyományaival.

A múzeum nyitvatartása:

április 1-október 31-ig 10-18 óráig, Szerdán zárva.

november 1- március 31-ig keddtől vasárnapig 10-16 óráig

Ingyen látogatható:

•  6 év alatti gyermekek, 70. életévüket betöltött felnőttek, fogyatékkal élők (+1 fő kísérő),
  az EMMI által kiadott, szakmai belépővel rendelkezők legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskör          öszgyűjteményi szakmai szervezet tagjai,
• a közoktatásban dolgozó pedagógusok (pedagógusigazolvánnyal, magyar és EGT állampolgárok részére)
• minden hónap utolsó vasárnapján a 26 év alattiak illetve 18 év alatti gyermekek, két közeli hozzátartozóval (magyar és EGT  állampolgárok részére)
• nemzeti ünnepeken (március 15., augusztus 20., október 23.) minden

Látványtár nyitvatartás:

április 1. – október 31.          10-18 óráig
november 1. – március 31.   10-16 óráig

Hétfőtől szerdáig –  ZÁRVA
Csütörtök – 10:00 – 18:00
Péntek – 10:00 – 18:00
Szombat – 10:00 – 18:00
Vasárnap – 10:00 – 18:00
Cím: 2500 Esztergom, Mindszenty tér 5.

Belépőjegy:

felnőtt: 800 Ft
diák és nyugdíjas: 400 Ft
Családi kedvezmény! 50%-os engedmény a felnőtt(ek)nek (legalább két gyermek és rokoni kapcsolat esetén)
6 éves kor alatt és 70 év felett INGYENES!

Megközelítés:

Vonattal (Budapesttől kb. 1,5 óra)
Autóbusszal (Budapest, Árpád-hídtól, 1 és negyed óra) Budapest-Szentendre-Visegrád-Esztergom vonalat célszerű választani.
Autóval Visegrádon át a 11-es számú főút, míg Dorogon át a 10-es számú főút felől lehet megközelíteni. Kerékpárral is megközelíthető, Budapest felől a Duna bal partján Dunakeszi-Vác-Kismaros-Zebegény-Szob érintésével az EV6-os számú kerékpárúton, Szobnál átkelve a Dunán a 11-es számú főúton kell haladni. Búbánat-völgyet elhagyva térhetünk rá a 2A jelű, Esztergom vezető kerékpárútra.