A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei
Pannonhalma, Pannonhalmi Főapátság,
A Pannonhalmi Főapátság ezer éve áll, fejlődik és változik. Gyűjteményeiben is harmonikusan él egymás mellett a múlt és a jelen.
A Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete 1996-tól UNESCO világörökségi helyszín. A szerzeteseket még Géza nagyfejedelem telepítette ide 996-ban, a monostort pedig fia, Szent István alapította, mely azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor. Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
A főapátság vonzereje és a környék természeti adottságai miatt a város Magyarország egyik leglátogatottabb célpontja. A fő turisztikai látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentősége miatt, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé.
A gyűjteményekkel 1802 után foglalkoztak tudatosan, melynek elhelyezése és bemutatása eredetileg a könyvtár feladata volt. A gyűjteményeket egy szóval múzeumnak nevezték, és a későbbi átalakítások során a könyvtár kilenc kisebb terme szolgált elhelyezésükre, amelyeket conclave-knak neveztek. A Gyűjtemények megteremtése, gondozása és nyilvántartása körül különösen nagy érdemeket szerzett három bencés könyvtáros: Szeder Fábián (1843-1859), Czinár Mór (1842-1870), Kuncze Leó (1870-1878).
A Képtár gyűjteményében a festmények között holland és flamand, olasz, spanyol, francia, német és osztrák művészek alkotásai láthatók. A gyűjtemény leghíresebb darabja a németalföldi David Teniers „Brüsszeli búcsú” című festménye. A magyar művészetet Barabás Miklós, Donát János és Jakobey Károly portréi képviselik. A képtárat, amely ma mintegy 200 festményt és szobrot mondhat magáénak 1833-ban Kovács Tamás főapát alapította.
A metszettár főként XVII-XVIII. századi augsburgi és bécsi mesterek munkáit őrzi (3000 lap). Értékes építéstörténeti dokumentumok az itt őrzött több száz éves építészeti tervrajzok. A numizmatikai-gyűjtemény 25000 darabot számlál. A magyar pénzérmék mellett jelentős római kori éremanyaggal is rendelkezik. Ezek egy része az apátság közelében felszínre került régészeti lelet.
A Kincstár az első magyar szerzetesi templom felszerelésének gazdagságát egy XI. század végén feljegyzett inventáriumból (jegyzékből) ismerjük. Az oklevélben felsorolt arany kelyhek, feszületek, ezüst gyertyatartók és füstölők, jól felszerelt és gazdag templomról tanúskodnak. A kincstár legbecsesebb darabjai, a magyar királyi koronázó palást 1613-ban készült másolata és két XVII. századi, ronde bosse zománcos szobrocskákkal díszített ereklyetartó, melyek Mária Terézia királynő ajándékaként kerültek Pannonhalmára. Jelentős művészi értéket képviselnek a XVIII. századi oltárfelszerelések.
A régiségtár jelentős részét római kori kőemlékek, fémtárgyak és kerámiatöredékek alkotják, amelyek a Pannonhalma környékének provinciális római kultúráját dokumentálják. Ugyancsak a régiségtárban őrzik az építkezések és műemléki épületkutatások alkalmával előkerült középkori kőfaragványokat és padlótéglákat is.
A Pannonhalmi Bencés Főapátságot napjainkban is, mintegy negyven fős szerzetesközösség lakja, akik az ora et labora szellemében végzik a liturgiát, fogadják a lelkigyakorlatozókat, működtetik a bentlakásos gimnáziumot, kulturális munkát végeznek – könyvtár, levéltár, múzeum, könyvkiadó működtetésével, koncertek szervezésével –, valamint dolgoznak az apátság működésének anyagi megalapozásán is, többek között borászat, sörfőzde, gyógynövénykert fenntartásával és vendégek fogadásával.
Nyitvatartás: Kedd-Csütörtök 8–15.30-ig
Jegyárak: https://foapatsagiturizmus.hu/belepojegyek oldalon érhető el.
