A Szarvasi Szárazmalom a múlt egyedülálló öröksége; interaktív programja szórakoztató és maradandó élményt nyújt a résztvevőknek.

Békés vármegye számos ipartörténeti emlékkel és műemlékkel büszkélkedhet. Ezek a fennmaradt építészeti remekművek hazánk jelentős történelmi eseményeire, legendáira, helyszíneire emlékeztetnek. A Szarvasi Szárazmalom is egy ilyen ipari műemlék, mely nemcsak a helyiek büszkesége, de az ország hasonló épületei között is egyedülálló.

A Szarvasi Szárazmalom 1836-ban épült, az akkori helybéli birtokos, a gróf Bolza család megbízásából, szlavóniai ácsok közreműködésével. Később, 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt, és emiatt a helybéliek Tomka-féle malomként nevezik. Az építés évszáma ma is látható a malomház kőpadjának gerendájába vésve.

A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt, mára csak az egyik maradt fenn. A kerengősátor sokszög alaprajzú, sátortetős épület, itt helyezkedik el a malmot meghajtó keringő, melynek forgatása két-három lóval történt. Tetőzetét 11 téglapillér tartja, ebből 2 a malomházhoz csatlakozik. A helybelieken kívül ide járt hántolni a környező községek és tanyák népe is, de egyes uradalmak is ide küldték a hántolni valót. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántolt, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett.

A szárazmalmok sok évszázados múltra visszatekintő őrlőszerkezetek. Az elnevezésük onnan ered, hogy – a vízimalmokkal ellentétben – működésükhöz nem víz-, hanem állati vagy emberi erőre volt szükség. A középkorban a malmok menedékként is szolgáltak, és hazánkban a kiemelten fontos épületek közé tartoztak. A hagyományos malomtípusok közül Szarvason kizárólag szárazmalmok és szélmalmok működtek, melyek első említése 1722-ből származik.

Malom program
A nyári szezonban az előre meghirdetett őrléseket kézműves és egyéb kísérőprogramok színesítik, emellett tárlatvezetés is várja a látogatókat. Előzetes egyeztetés alapján csoportok számára külön bemutató őrlés is igényelhető. Az interaktív program nemcsak szórakoztató, hanem maradandó élményt is nyújt a résztvevőknek. A malom különleges atmoszférája és egyedi működése lenyűgözi a látogatókat, miközben bepillantást enged a magyar népi technológia világába.

A Szarvasi Szárazmalom a Tessedik Sámuel Múzeum égisze alatt működő műemlék, amelynek helyreállítása 1973 szeptemberében fejeződött be. A malom 2010-ben újra működőképessé vált, hiteles képet adva a régi malmok világáról.

Egy elfeledett mesterség: a csúvárság
A szarvasi malmoknak voltak olyan emberei, akik csengős kocsikkal járták a várost, és összegyűjtötték az őrölnivalót. Őket nevezték csúvároknak. A legenda szerint elnevezésük a 19. század közepe táján keletkezett, amikor Dorozsma községben egy német molnármester dolgozott. Hogy minél több gabonát őrölhessen, saját igás kocsiján fuvaroztatta be azok terményét, akik nála akartak őröltetni. „Zu fahren!” – mondta németül, vagyis: indulni, menni. A dorozsmai magyarok innen eredeztették a csúvár szót, és így kezdték hívni a gabonát szállító kocsisokat.

Szarvason számtalan csoda várja a látogatót. A várost körülölelő holtág, a közeli Hármas-Körös, a csodálatos Arborétum, de Szarvas különleges látnivalói, az őrködő mocsárciprusok is, a Körös-Maros Nemzeti Park védett területei és a Vízi Színház, melyek önmagukban is megérnek egy utazást. Érdemes nyitott szemmel sétálni a város utcáin. Az Árpád Szálló melletti téren régebben is piac működött, de ma már fedett csarnokban kínálják az árusok a portékáikat. Itt sokféle helyi finomsághoz juthatunk hozzá: a sajtoktól kezdve a szárazkolbászon át a híres szarvasi szilvalekvárig. Ez utóbbi csemege szeptember elején kap főszerepet, ekkor rendezik meg a Szarvasi Szilvanapokat (Szilvanapok 2025 Szarvas), mely Délkelet-Magyarország egyik legnagyobb gasztrokulturális eseménye, ahol a szilva, mint hungarikum, különféle formákban jelenik meg: szilvás sütemények, lekvárok, pálinkák és még szilvás kézműves sörök is kóstolhatók. A programok között látványos felvonulások és élő koncertek is szerepelnek, így a fesztivál minden korosztály számára élményt nyújt.

Nyitva tartás: 
Kedd: 10:00 -17:00
Szerda: előzetes bejelentkezés alapján.
Csütörtök: 10:00 -17:00
Péntek: előzetes bejelentkezés alapján.
Szombat: 10:00 -17:00
Vasárnap: előzetes bejelentkezés alapján.

Jegyárak: teljes árú jegy: 1600 Ft/fő, kedvezményes diák: 800 Ft/fő, kedvezményes nyugdíjas: 800 Ft/fő, előre egyeztetett csoportos bemutató őrlés: 2500 Ft/fő.