Salamon-torony Visegrád
Visegrád, Salamontorony u., 2025 Magyarország
A visegrádi Fellegvárral egy völgyzáró fallal összekötött Alsóvár magja a hatszögletű Vizi-torony, melyet ma Salamon-toronynak nevezünk.
A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, komfortosította illetve tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé.
A visegrádi alsó vár, melyet IV. Bélától Mátyás királyig valamennyi magyar uralkodó folyamatosan korszerűsített, alapvetően három feladatot látott el mindvégig: katonai célokat szolgáló erődítmény, ispáni lakóhely, valamint királyi szálláshely volt. Erődítésfalai mögött berendezkedve a Budát és Esztergomot, e két rendkívüli fontosságú várost összekötő országutat, valamint a dunai hajózási útvonalakat is precízen ellenőrizhették innen.
A Salamon-toronyban lévő termeket ikerablakokkal világították meg, és kandallókkal fűtötték. A hatodik emeleten helyezkedett el a tetőterasz. A vár északi részét lőrések, valamint egy zárható, tolóreteszes kaputorony, és két kitörőkapu védte. Károly Róbert 1323-ban helyezte át székhelyét Visegrádra, és ekkorra tehető a Salamon-torony átépítése is. A torony felső teraszán nagy hajítógépeket állítottak fel, és az uralkodó az alsóvár belső vára körül egy belső várfalövet emeltetett. A teraszon kapott helyet a pénzverőház és a vár kútja is itt állt. Az alsóvár a török-kori háborúk alatt nagyobb sérüléseket szenvedett, és a törökök végleges kivonulása, vagyis 1685 után évszázadokig lakatlan romként állt.
A Salamon-torony helyreállítása 1871-82 között történt, a munkálatokat Henszlmann Imre és Schulek Frigyes irányították, a helyreállítás során a torony számos középkori részlete pusztult el. 1916-tól Lux Kálmán építész vezetésével a lakótorony tetejét vasbeton födémmel fedték le, 1927 után a helyreállítások vezetését Schulek János vette át. A Salamon-torony 1950-es leégése után, 1959-64 között került sor az épület helyreállítására, Szanyi József, majd Sedlmayr János tervei alapján.
A Salamon-torony hazánk legimpozánsabb középkori lakótorony, amely nevét tévesen kapta Salamon királyról. Salamon király ugyan valóban Visegrádon raboskodott, de az a réges-régi torony már nem lelhető. A népnyelv viszont megőrizte a nevéhez fűződő „fénylik, mint Salamon töke” szólást, melynek eredete korántsem pikáns; a töklámpások fényére vezethető vissza.
A Salamon-torony állandó kiállításai:
A visegrádi Királyi Palota XIV. századi díszkútja
Visegrád története az őskortól a XX. századig
