Egri vár
Eger, Vár 1, 3300 Magyarország
Az Egri várat valószínűleg a 13. század második felében építették, a tatár hódításokat követően, amikor még lovagvárként funkcionált.
Az Egri vár története azonban korábbra datálódik és Szent István uralkodása idején kezdődött, aki 1001-1009 között az első tíz egyikeként alapította meg az egri püspökséget. Ennek védelmére a tatárjárást követően 1248-ban kővárat építettek, amelyet nagyméretű külső várral bővítették a huszita harcok alatt.
A várban kiépült püspöki székhely fénykorát a reneszánsz korban élte. Ebben az időben az ország egyik meghatározó kulturális központja volt. A vár a 16. században, a török megszállás miatt három részre szakadt Magyar Királyság határvédelmi rendszerének, „Európa védőpajzsának” fontos erőssége volt.
A vár legismertebb eseménye az 1552-es ostrom volt, amikor Dobó István és a várvédők diadalmas győzelmet arattak a török túlerővel szemben és megvédték a várat.
A vár ma már nemzeti emlékhely, ahol a Dobó István Vármúzeum működik. Bemutatja az Eger és Heves megye régészeti, történeti, numizmatikai, néprajzi, képzőművészeti, iparművészeti és irodalomtörténeti örökségeit, kiemelten kezelve az egri vár történelmi és épített örökségét, valamint Gárdonyi Géza írói hagyatékát, ápolva az író kultuszát.
A várba a Dózsa György térnél lévő feljárón juthatunk fel, ahol a várkapun belépve hatalmas falak és bástyák fogadnak minket.
A várudvarba érkezve, középen csodálható meg a hajdani, óriási, román és gótikus stílusú püspöki székesegyház maradványai. A székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra Imre királyt 1024-ben. A helyet emléktábla őrzi. A templom maradványai mellett található a vár legrégebbi építményének, a X-XI. századi keresztelő kápolnának, a rotundának helyreállított és tetővel fedett alapfalai.
Az impozáns vártörténeti kiállítás az egykori püspöki palota emeletén kapott otthont. Az 1470-es években épült gótikus palota a legértékesebb építészeti emléke a várnak. A kiállítás a vár XVIII. századig terjedő időszakát mutatja be az érdeklődőknek. A XV. századból származó alexandriai Szent Katalint ábrázoló szobortorzó az egyik legértékesebb kincse a kiállításnak. A legnépszerűbb része a negyedik terem, ahol az 1552-es török elleni hősi várvédés elevenedik meg a diorámákon, különböző hang- és látványelemek teszik még életszerűbbé az ostromot.
A Hősök terme a püspöki palota földszintjén található, amely csak vezetéssel tekinthető meg. Középen Dobó István szarkofágja áll. A terem két oldalán hat, a várvédőket szimbolizáló szobor áll. A várostromban elhunytak csontjai a szobrok közötti szarkofágokban vannak elhelyezve. A falon a várvédők neveit olvashatjuk.
A kazamatákat az 1552-es ostrom után építették ki. A három szinten fotó alagutak biztosították a várbeliek mozgását bástyák között ostrom alatt.
A Püspöki Palota bal oldalán lévő épületben, a Képtárban kerültek elhelyezésre a magyar és külföldi festők, többnyire alig ismert itáliai és németalföldi művészek alkotásai, és néhány ismertebb XIX. századi magyar művész munkáit is láthatjuk.
A Panoptikumban ismerhetjük meg az Egri Csillagok jól ismert alakjait viaszszobor formájában, melyek a Földbástya termeiben tekinthetőek meg.
A vár népszerű kiállítása a Börtönkiállítás, melyet a nagy pincében rendeztek be középkori kínzóeszközökkel.
Gárdonyi Géza sírja a vár egyik fülesbástyájánál lévő hatalmas fa alatt tekinthető meg.
