A hangulatos Tisza-part Szentesnél

Tisza

2020. szeptember 28. Halász Gabi Baditzné Horgosi‎ ‎Zsuzsa

Megosztás:

A Tisza és a Hármas-Körös ölelésében fekszik Szentes, amely már az ősidőkben letelepedésre csábította az embert.

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a kőkor óta lakott hely. A honfoglaláskor Ond vezér törzsének egy része telepedett itt le. Először 1332-ben említi oklevél, legrégibb ismert alakja: Scenthus.

Nevének eredetét a helyi legenda Zendus János magyar hadvezérhez köti, aki Szentes megalapítója.

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

A település a török megszállás után 1720-ban királyi adománylevéllel Harruckern György birtoka lett, aki kedvezményes betelepítéssel gyarapította Szentes lakosságát. A város házasodás révén a Károlyi grófoké lett, tőlük 1836-ban váltotta meg magát; 1848-ban pedig rendezett tanácsú városi címet kapott. Itt volt 1878-tól 1950-ig Csongrád megye székhelye. A XIX. század végén sokat fejlődött a város: 1886-ban megépült a vasútvonal Kunszentmárton, 1893-ban Hódmezővásárhely felé. A tiszai vasúti-közúti híd 1903-ban készült el.

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

Domborzati szempontból igen különleges helyet foglal el a terület, hiszen itt húzódnak az ország legmélyebb fekvésű területei, a terep három oldalról, a szomszédos megyék felől a Tisza völgye felé lejt.

fotó © Baditzné Horgosi Zsuzsa | Csodálatos Magyarország

A terület egy része mélyártéri terület, aminek biztonságát a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös árvédelmi rendszerének kiépítését követően sikerült megteremteni. A mentesített árterület a hosszú ideig tartó feltöltődés következtében egyenletes síkság, csak az egykori holtágak és medrek szabdalják fel, teszik változatosabbá.